Ride, die, sacrifice!
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Csüt. Júl. 19 2018, 20:25

Csüt. Júl. 19 2018, 18:51

Szer. Júl. 18 2018, 23:33

Szer. Júl. 18 2018, 23:17

Szer. Júl. 18 2018, 19:53

Szer. Júl. 18 2018, 19:34

Szer. Júl. 18 2018, 19:05

Szer. Júl. 18 2018, 16:38


Share | 
 

 Acheron Parthenopeus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Hozzászólások :
30
⌲ Tartózkodási hely :
Vízközelben
⌲ Csatlakoztam :
2017. Jun. 06.

TémanyitásTárgy: Acheron Parthenopeus   Szer. Jún. 07 2017, 00:05

Acheron Parthenopeus
idézet a karakteredről
Ash, Asher, Archy, Ach
Időtlen
Isten
Luke Evans
Egyedülálló
Hetero
saját


Holt lelkek: Ha a tekintete elfátyolosodik, szürkül olyankor látja a halálod és megtudja pontosan mondani, hogy miben halsz meg, mikor érkezel hozzá. Ezért általában napszemüveget hord.  Ha valaki nem szimpatikus neki, megérinti ekkor és még jobban ráhozza a frászt.

Vizek uralma: A kedvére formálhatja a folyóvizeket, és bármilyen vizet, ami a közelében van. Csapdát képes felállítani a legegyszerűbb vízből is.

Holt lelkek tükre: Sima víztükörnél pedig a holt lelkek arcait láthatja az ellensége, akit magára haragított. Lehet akár a szerettei arca is, így még jobban ráhozza az illetőre a frászt.


Régóta játszom
Harcos isten, halál isten akartam lenni, de sajnos rossz lóra tettem, sajnos Zeuszék nyertek a titánok elleni csatában, azok a rohadékok képtelenek voltak nyerni egy villámhajigáló isten ellen! Az eszem megállt, és rettenetesen fel is voltam bőszülve azért, mert vesztettünk, és az alvilág folyóira vigyázhattam, meg még arra a maroknyi társamra, akik a többi folyót kapták meg. Ám nem csak hogy a folyó őre lettem, még az egyik isten megsúgta Zeusznak, hogy küldjön rám egy átkot, amely szerint a halandó világba lépve minden halandó elfeledi az arcom ha meglát. Megtörhető az átok, de nem egyszerű, viszont engem meg ez a része nem igazán érdekel, beletörődtem.
Anyám ajándéka amiért magányra ítéltek;  egy segítő volt. A testemen van tetoválás formájában, egy csillagkép, valaha az égbolton pihent, és az Aquila csillagkép része volt, ő nem hagy magamra, ő teljesíti a kéréseimet és parancsaimat, Maroknyi barátom van, többnyire félistenek, ők tovább húzzák, mint az emberek és rájuk nem hat az átkom, amelyet a harmadik nővérem szórt ki rám, hogy felejtsenek el, ha meglátnak. Ők mindig is emlékezni fognak rám, ha találkozunk.
A halandók számára felejthető vagyok, látod, ezért sem keresem, kutatom a megoldást a magányom ellen, mert az átok miatt, úgyis elfelednek a halandók. Az istenek és a félistenek más tészta, más anyagból gyúrták őket.
Térjünk vissza Ariannéra, ő a csillagkép, emberi formája van, ha előhívom a testemről, szimbiózisban él velem, ha nekem fájdalmat okoznak, akkor azt ő is megérzi. Nincsenek szarvai, egyszerűen ezüstszínű a haja, és a szemei, akár a holdnak, meglehetősen gyermek formája van, de én így szeretem, sőt gyermeteg módon viselkedik és minden megeszik, ami az útjába kerül, mert kíváncsi, olyan, mint egy feneketlen bendő.

Eonokkal ezelőt:


Együtt ücsörögtünk Ariannéval az egyik ház tetején, láthatatlanul természetesen, számolatlan módon falta be a kebabot, ami mellette pihent a földön egy kosárban, én már a szagától is rosszul voltam, de ő? Imádja, a tizedik után már nem is számoltam, hogy mennyit evett meg.
- Ash, Ariannénak is lesz anyukája? – pillantott le egy párocskára, követtem a tekintetét és elhúztam az ajkam, beletúrtam a félhosszú sörényembe és megráztam a fejem.
- Ari, először emlékeznie kellene rám valakinek, aztán lehet szó arról, hogy esetleg az anyukád lesz, kivéve, ha nem falod fel, mert épp rád jött a falási roham. – mosolyogva ráztam meg a fejem, tiszta szósz volt az arca, és nyakig egy merő szószos a könyökéig is.
- Jó, de ha te vagy Ari apukája, akkor kell lennie valahol egy anyukámnak is. – úgy jelentette ki, mintha kőbe lett volna vésve valahol. Vagy pontosítok, ő már eldöntötte, akkor szerinte így is lesz.
- Ha azt mind megetted, megyünk tovább. – vettem egy nagy levegőt és a sétáló halandókat figyeltem, megígértem anyámnak, hogy az emberiséget fogom szolgálni, megvédem őket az olyan bajtól, mint a démonok, és más istenek, akik velük akarnának szórakozni.
A következő pillanatban felfordulás támadt a piactér közelében, és démoni energiákat is éreztem, már idáig is eljönnek Anubisz mocskai? Hogy-hogy nem képes kordában tartani a démonait?! A holt lelkek időnként átkeveredtek hozzá is, amelyekre épp megfájdult a foga pedig semmi köze nem volt a görögök lelkeikhez, amelyeket én őriztem, és szállítok.
- Ari! Itt maradsz! Tovább eszel, amíg nem szólok! – csak egyértelmű parancsok és így máris minden világos neki.
Jól sejtettem, jól gondoltam, egy mocskos démon garázdálkodott az emberek között, egy elveszett lélek, aki elveszett a vallás útvesztőjében.

A felosztás óta


Időnként a rám bízott lelkek kicsit elkanászodtak, mivel volt, hogy a modern kornak hála több istenben is hittek, így keveredett néhány kultúra, így eshetett meg, hogy akarva-akaratlan vándorolgattak a lelkek és Anubisz útjába is tévedhetett pár görög. A nagy háború után szabadabb lehettem, mozoghattam a földön, végre! Újra! Sok minden változott, de hamar megtaláltam a helyem, hajózási vállalatot vezetek, de a kedvencem a vadvízi evezés, számtalan túrát terveztem és szerveztem már és vásárolt fel a cégem, és futtatta fel azokat a helyeket, amelyek már kezdtek kissé tönkre menni. Arianna is velem maradt, anyám ajándéka, mára már egy végzős egyetemista értelmi szintjével rendelkezik, így bátran rá merem bízni a céges ügyeket, míg én a raftingnak és az extrém sportoknak élek. Mivel senki sem emlékszik rám, így nem bánom, de amíg közösen sportolunk, addig jól érzik magukat, addig én is jó emlékeket gyűjthetek magamnak. A felosztás óta több a mozgásterem, de nem feledtem el, hogy mit rótt ki rám büntetésül a folyó felügyeletén kívül Zeusz, az átkom... Nem felejtek.


Feledés legyen a jussa míg, önnönmagánál más élete is fontosabb nem lesz a számára. Hogy újra emlékezzenek rá,
ennek a valakinek képesnek kell lennie Acheron Parthenopeus lelkéig látnia


Ami nekem Zeusz szerint nincs, de nem baj... ráadásul a végét nem is hallottam, mert jött a nagy villám az arcomban, és a következő pillanatban már az alvilágban voltam. Néha még egy fájdalmas női sikolyt is hallok, mintha valakinek a szívét tépték volna ki.  Kellett egy kis idő, míg magamhoz tértem. De belül, üresnek éreztem magam, volt egy házam, egy zugom az alvilágban, ami üres volt, mert hiányzott valakinek a jelenléte. Idővel ennek a jelenlétnek a hiányát is elfogadtam, és pótoltam Ari jelenlétével. Nem az volt akit minden sarokban kerestem,  ráadásul meggyűlöltem végül a lakhelyem, más helyre költöztem.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
∿ FLOTUS ∿
⌲ Hozzászólások :
208
⌲ Tartózkodási hely :
∿ Washington D.C. ∿
⌲ Csatlakoztam :
2017. Feb. 13.

TémanyitásTárgy: Re: Acheron Parthenopeus   Csüt. Jún. 15 2017, 10:04

elfogadva
welcome to our family
Már majdnem meglepődtem, hogy Zeusz keze van a dologban. Nem gondolom, hogy fantasztikus érzés lehet elfelejtve lenni. Remélem, hamarosan jobb lesz neked is.
Addig hódítsd meg a játékteret!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Acheron Parthenopeus
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: titánok-
Ugrás: