Claw our way up their system
Repeating simple phrases, someone holy insisted, I want the markings made on my skin to mean something to me again

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Az istenek évszázadok óta békében élnek egymással. Nem volt ez mindig így, mielőtt 1220-ban az Istenek Tanácsa létrejött volna, a görög istenek gyakran piszkálták, csatáztak a skandináv istenekkel, az egyiptomiak próbáltak ebből kimaradni, ám Széth úgy gondolta, hogy remek alkalom átvenni a hatalmat, az összes isten felett. Ebben volt társa is, a csalás istene Loki, valamint Árész, mert az utóbbi kedvelte a vérengzést, az pedig hatalmas pusztítással járt volna, ha a három hatalom egymásnak feszül. Ám az egyiptomi isten türelmetlensége miatt hamarabb mért csapást a tanácskozókra, mint az eltervezett időpont. El is bukott a kísérlete, hogy megöli a Tanács fejeit. Persze, a cinkostársait is bemártotta, Árész büntetése hasonló lett, mint Prométheuszé, csak a háborúmániást a világ leghidegebb pontjához láncolták, Héphaisztosz nagyon élvezte a dolgot. Széthet megfosztották a hatalmától, csupán a halhatatlansága maradt meg, egészen addig, amíg be nem bizonyítja, hogy méltó a visszakapására. A triumvirátusból a legjobban Loki járt, vele nem tettek semmit, egyszerűen nem tudták rábizonyítani, hogy valóban benne lett volna a keze az összeesküvésben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy megúszta, lehetséges, a két másik isten bosszút forral ellene. Szerencsére a főistenek megegyeztek abban, hogy hol telepednek le. Szétosztották maguk között a világot, sőt az Alvilágban is sikerült megegyezésre jutni. Azóta a béke tartós, vannak rebellisek, akik próbálják a szárnyukat bontogatni, rendszerint le is törik nekik.
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Hétf. Nov. 20 2017, 19:22

Hétf. Nov. 20 2017, 19:16

Hétf. Nov. 20 2017, 18:39

Vas. Nov. 19 2017, 20:42

Vas. Nov. 19 2017, 14:52

Szomb. Nov. 18 2017, 20:36

Csüt. Nov. 16 2017, 15:37

Szer. Nov. 15 2017, 23:53

Szer. Nov. 15 2017, 20:31


Share | 
 

 Jade N. Dawson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Hozzászólások :
8
⌲ Csatlakoztam :
2017. Jun. 14.

TémanyitásTárgy: Jade N. Dawson   Szer. Jún. 21 2017, 20:50

Jade Nydia Dawson
idézet a karakteredről
Jade
25
démon
Grace Phipps
Olyan nincs
Heteró?
Keresett

Valaha ember voltam, így hát furcsa arról beszélni hogy vannak képességeim, amik nem éppen emberiek. Azt hiszem mint minden démon rendelkezek pár hasznos képességgel, mint mondjuk az élesebb látás, hallás, mindent felfokozva élek meg. Erősebb is vagyok, és nem tartana semmiből fekve kinyomni egy autót sem, de az nem lenne túlságosan nőies ami azt illeti. Ha megsérülök, akkor gyorsan meggyógyulok. Mondjuk nem azonnal, de sokkal gyorsabban mint egy halandó ember képes lenne rá.
Kiemelkedő képességem, hogy Anubis szerint született tehetség vagyok abban, hogy az éjszaka árnyait kihasználjam. Magam köré tudom tekerni a sötétet mint valami köpenyt és szinte láthatatlanná is válni. Az emberek nem láthatnak meg, de istenek, félistenek talán igen ha tudják mit keressenek. Tudok formálni a sötétségből dolgokat is, kis állatokat, a maximum nagyság egy mosómedve nagysága, és ezeket elküldhetem a 30 méteres körzetemben kémkedni is. Láthatom amit ők látnak, és hallhatom is, de egyszerre csak két állatkát tudok csinálni. Használhatom a sötétséget eszközként is, de ezzel nem vághatom meg magam.
Még nem igazán megy, de képes vagyok megérezni a körülöttem lévő emberek hangulatait. Nem látom a gondolataikat, csak érzem ha haragosak, nyűgösek, idegesek. Ezekre különösen ki vagyok éleződve.
Állati alakom görény. Játékos, és energikus, de emellett kellően fürge, remek vadászösztönnel.

useri információk
Kedves Naplóm!

Nem is tudom hol kezdjem el.   El lehet ezt kezdeni bárhol is? Ide kellene kerülnie annak az életnek amit éltem mielőtt meghaltam. Huszonöt évvel ezelőtt születtem egy kis családba. A szüleim bár nem voltak gazdagok, tele voltak szeretettel és törődéssel, amiből igencsak kijutott. Szeret és béke vett körül, ahogyan a húgomat Evangelie-t, Eve-t is. Nem szenvedtem huányt semmiben úgymond, és voltak álmaim, töretlen vágyaim, és teljes gőzzel haladtam feléjük, reménnyel telve, izgatottan. Minden nap egy új kihívás volt, egy esélyt amit meg akartam ragadni, és elérni azt, amiről álmodoztam. El kellene mesélnem hogy iskolába jártam, és benne voltam a pompom lányok csapatában, és szerette az irodalmat és mély szerelembe tudtam esni egy fiktív karakterrel. El kellene mesélnem, hogy csendesnek, de érdeklődőnek ismertek meg engem, és szívesen írtam verseket, festettem képeket és írtam egyéb kis szösszenéseket. Novellának indult kis darabokat, mert álmaim egyike volt hogy megírjam a saját könyvem, és kiadassam.
Fel akartam mászni a Mount Everestre, és ott a csúcson kiáltani bele a szélbe azt, hogy igen, megcsinálta, képes voltam rá. Egészen hosszú oldalakat töltöttem meg a bakancslistámra vett dolgokkal. Szerettem volna lovagolni föveges parton egy szürke mén hátán, és szerettem volna koktélt inni hawaion, miközben tudom hogy az emberek tudják, hogy én vagyok az. Én, aki megírtam az évszázad siker könyvét. Sok álmom volt az életben, és azt hittem képes vagyok mindent megcsinálni ha elég erősen akarom és sosem adom fel. A régi életemben, mindenki kedvelt volna. Szerettem a színeket, és vidáman öltözködtem, eltudtam cseszni egy teljes órát, mire menet kész lettem, és hercegnője voltam az életemnek. Szerettem azt az életet, azt, amit elvesztettem…

Túl szép lenne igaz? Ha minden így ment volna tovább, és a mai napig is átkozom azt a hülye leánybúcsút amire elrángattak a barátaim. Az egyik barátnőm testvérének volt a búcsúja, mert végül bekötötték a fejét és elmentem persze. A buli jó volt, csak csajok, viccelődtünk, sztorizgattunk, sminkeltünk egyszóval ami csajos dolog volt, mindent játszottunk. Sírtunk és nevettünk, hol egymáson, hol egymással. Filmekbe illő jelenet volt, egészen addig amíg hajnalban el nem indultam haza. Olyan három órára járhatott mikor kiléptem a társasházból, hogy átvágjak a kis sikátoron, ahogyan eddig már több százszor is megtettem ha innen mentem haza.
Nem lett volna máshogy aznap sem, csakhogy itt ért véget az én szép álmom. Ennyi volt az amerikai álom.

Utána... minden összefolyt. Valószínűleg leüthettek és beadtak nekem valamit hogy hosszú ideig eszméletlen maradjak. Aztán egy véres rémálom vette kezdetét. A nevem többé nem jelentett semmit. Jade a semmivé lett. Nydiának kezdtek el hívni és állatként tartottak. Egy illegális bordélyházban minden nap kínszenvedés volt. Addig vertek amíg bele nem nyugodtam a sorsomba, hogy a testem egy egyszerű árucikk lett és a szabad akaratom semmit nem ért már. A napjaim összefolytak, és egy lettem a sokból. Megszámolni sem tudom hány férfi ment át rajtam, és hány becstelenített meg egymás után. Gyűlöltem őket, mindegyiket. Eleinte könyörögtem az ügyfeleknek hogy vigyenek el innen, vegyék meg a szabadságom, de kinevettem, vagy hitegettek és csak összetörtek újra és újra. A többi lánnyal együtt kiöltek belőlem minden élni akarást és már csak a halált vágytam, de azt sem adták meg, semmit nem adtak és rengeteget fogytam is. Az estékre mindig kisminkeltek hogy szépnek látszódjak, de a természetesen szépségem odalett. Egészen véletlenül ért utol a halál, mert találtam egy üvegszilánkot ami elég éles volt ahhoz hogy felvágjam az ereimet és elvérezzek. Azt hittem ott lesz vége mindennek, és békére lelhetek. Csak azt akartam hogy többé ne fájjon, többé ne alázzanak meg női mivoltomban, és hagyjanak békén! Mindenki hagyjon békén engem.

Egy férfi várt rám. A sötétvizű folyó viharosan kavargott előttem, ahogy a lelkem úgymond megmérettetésre került. Öngyilkos lettem és ennyire emlékszem a régi mitológiákról hogy tudjam, ez itt a túlvilág és megmérik a lelkem. Az öngyilkosság nagy bűn, és így a toll nehezebb lett volna a lelkemnél. Az a férfi ott, nem akart elengedni, hogy még tovább jussak, és a pokolba mehessek ahová kellene. Visszaadta az életemet, démonná változtatott. Elmondott dolgokat, hogy miként fogok élni ismét, és nem akartam vele menni. Nem akartam démonná lenni és visszamenni. Nem akartam újra élni, de Anubist nem érdekelte az én tiltakozásom, megtette. Most, félig meddig vele vagyok, az ő felügyelete alá tartozom, és az életem viszonylagos nyugalomban telik, a démonképességeim pedig bontakoznak. Azonban az, hogy visszajöttem az életbe... nem jelenti azt hogy ugyanaz is lennék. Van bennem valami sötét, a szépségem visszanyerése azt hiszem adott nekem egy újfajta magabiztosságot is. Azt, hogy bosszút állhatok, megkereshetem azt a bordélyt és ezt is teszem. Megszállottan kutatok, éjjel nappal, a neten lógok, keresek, nyomozok. Minden rendőrségre betörtem rá hogy anyagot gyűjthessek, és egyszerűen nem tudom megbocsátani a barátaimnak sem hogy nem kerestek. Nem jelentették az eltűnésem, és nem kerestettek különleges erőkkel. Úgy fest... senkinek sem hiányoztam és ez... még mélyebbre lökött a gyűlölet vulkánjába, olyan mélyre, hogy már szinte már lángra kaptam tőle. Minden porcikám izzott, és nem akartam elhinni Anubis szavait, de végül... végül visszatértem mellé. Egy napon szó nélkül benyitottam hozzá, és azóta.... csendes gyűlöletben eléldegélek mellette. Nem tudom hogy fog-e ez változni, vagy nem.... majd...kiderül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
♕ President of the United States ♕
⌲ Hozzászólások :
195
⌲ Tartózkodási hely :
♕ Washington D.C. ♕
⌲ Csatlakoztam :
2017. Feb. 12.

TémanyitásTárgy: Re: Jade N. Dawson   Csüt. Jún. 22 2017, 20:38

elfogadva
welcome to our family
Anubisz és a változás? Újabb esély számomra nagy összegekben fogadni, attól tartok. De attól is félek, hogy neked sok mindent kell elfelejtened még... túl sok mindent,
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Jade N. Dawson
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: démonok-
Ugrás: