Claw our way up their system
Repeating simple phrases, someone holy insisted, I want the markings made on my skin to mean something to me again

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Az istenek évszázadok óta békében élnek egymással. Nem volt ez mindig így, mielőtt 1220-ban az Istenek Tanácsa létrejött volna, a görög istenek gyakran piszkálták, csatáztak a skandináv istenekkel, az egyiptomiak próbáltak ebből kimaradni, ám Széth úgy gondolta, hogy remek alkalom átvenni a hatalmat, az összes isten felett. Ebben volt társa is, a csalás istene Loki, valamint Árész, mert az utóbbi kedvelte a vérengzést, az pedig hatalmas pusztítással járt volna, ha a három hatalom egymásnak feszül. Ám az egyiptomi isten türelmetlensége miatt hamarabb mért csapást a tanácskozókra, mint az eltervezett időpont. El is bukott a kísérlete, hogy megöli a Tanács fejeit. Persze, a cinkostársait is bemártotta, Árész büntetése hasonló lett, mint Prométheuszé, csak a háborúmániást a világ leghidegebb pontjához láncolták, Héphaisztosz nagyon élvezte a dolgot. Széthet megfosztották a hatalmától, csupán a halhatatlansága maradt meg, egészen addig, amíg be nem bizonyítja, hogy méltó a visszakapására. A triumvirátusból a legjobban Loki járt, vele nem tettek semmit, egyszerűen nem tudták rábizonyítani, hogy valóban benne lett volna a keze az összeesküvésben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy megúszta, lehetséges, a két másik isten bosszút forral ellene. Szerencsére a főistenek megegyeztek abban, hogy hol telepednek le. Szétosztották maguk között a világot, sőt az Alvilágban is sikerült megegyezésre jutni. Azóta a béke tartós, vannak rebellisek, akik próbálják a szárnyukat bontogatni, rendszerint le is törik nekik.
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Hétf. Nov. 20 2017, 19:22

Hétf. Nov. 20 2017, 19:16

Hétf. Nov. 20 2017, 18:39

Vas. Nov. 19 2017, 20:42

Vas. Nov. 19 2017, 14:52

Szomb. Nov. 18 2017, 20:36

Csüt. Nov. 16 2017, 15:37

Szer. Nov. 15 2017, 23:53

Szer. Nov. 15 2017, 20:31


Share | 
 

 Erebosz && Luciel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Hozzászólások :
57
⌲ Tartózkodási hely :
változó
⌲ Csatlakoztam :
2017. Mar. 06.

TémanyitásTárgy: Erebosz && Luciel   Hétf. Júl. 31 2017, 12:46




Erebosz & Luciel

Kevés olyan dolog volt, amire Luciel Hae-jin Fell azt mondta volna, hogy soha az életben nem kezd beléjük; ezek közé tartozott az afféle publikus megjelenés is, ami elvárta, hogy hatalmas tömegekben tartózkodjon a kelleténél jóval tovább. Igazából nem süllyedt volna annyira mélyre se, hogy szórólap osztogatással keresse meg a pénzét, de amióta legutóbbi munkavállalása kudarcba fulladt valami deitas-fele kontárkodása miatt, elég intenzíven igyekezett félreperalni az anyagi helyzetet, foggal-körömmel kapaszkodva minden munkalehetőségbe, ami csak megadatott. Bar bevallása szerint nem létezett semmi rosszabb, mint zajos, elviselhetetlen embertömegekben tartózkodni, kitartóan támasztotta a falat az egyetem aulájában, azok kezébe nyomva a szórólapokat, akik csak elhaladtak előtét - és bar alig pár órája vezettek be, mit kéne hozzájuk mondania és igazából mit is reklámoz, valahogy nem különösebben igyekezett, hogy a munkáját úgy végezze, ahogy azt kellett volna. Legszívesebben beledobta volna azt egész kupac, intenzíven pink és babakék papírt az első szemetesbe, de tudta, hogy megfigyelik, így csak egy megfejthetetlen mosollyal osztogatta a szórólapokat, a lehető legnagyobb meggyőződéssel, de mégis csak félszavakkal válaszolva a kérdésekre, amiket feltettek neki.
Jóformán egy választ sem tudott adni, hiszen esze agában sem volt figyelni, amikor az alacsony, vörös hajú lány magyarázott neki, sokkal inkább arra koncentrált, hogy ne kérdezze meg, vajon az ízléstelen szoknyát, amit viselt, a szemetesből szedte-e össze, vagy a nagyanyja szekrényéből lopta ki; de végül sikerült kibírnia konfrontáció nélkül, és most ott állt az egyik ajtóban, ami mellett mindenkinek el kellett haladnia, és szinte mar agresszívan tuszkolta mindenki kezébe a szórólapokat.
Csodás egy nap volt.
Nem kellett kitűnő emberismerőnek lenni ahhoz, hogy az ember rájöjjön, Luciel Fell unatkozott, de istentelenül, és semmi másra sem vágyott, csak arra, hogy végre evakuálhassa magát és rágyújthasson; aztán olyan messzire menjen, amilyen messzire csak lehetett. Hajlandó lett volna meg akar a pénze nélkül is menni, csak ne unatkozzon ennyire - hiszen ennél meg a templom előtt csövezés is jövedelmezőbb volt, és ugyanakkor szórakoztatóbb is.
Lehet, rá kellett volna támadnia valakire és kirabolni? Az legalább gyors lett volna.
- Ch. - Unottan morrant fel, ahogy a szórólapokat a mellette álló szemetesbe gyűrte; elege volt mar ebből a helyből, a tömegből, aminek a jelenléte mar szinte fojtogatta, szóval úgy döntött, inkább felfedezőútra indul a hatalmas épületben; és igyekezett ignorálni azt a megérzését, hogy valami volt a levegőben, mert hát... Mi lett volna? Biztosan csak a paranoiája.
Az üres falak visszhangozva vertek vissza a lépteit, ahogy felfele tartott a szépen faragott márványlépcsőn; igazából nem nagyon tudta,
merre is ment, de hat egy egyetemen nem lehetett eltévedni,
nem igaz? Legrosszabb esetben meg mindig kitalálhatott valamit arról, hogy talán valami professzort keres, esetleg eljátszhatta,
hogy nem is beszelt angolul. Az akcentusával elég hihető is lett volna.
Végül csak befordult az egyik folyosó sarkán és körülnézett - amerre csak ellátott, minden üres volt, mintha csak valami kísértetvárosban tartózkodott volna. Csupán kijáratot nem látott - és hiába tudta,
hogy túlélte volna az esést, azért nem szívesen ugrott volna ki a harmadik emeletről, hiszen azzal csak fölöslegesen magára vonta volna a figyelmet.
Mégis mit tehet a sakálisten fia, ha magara marad egy üres folyosón?
Jobb ötlet híján leült a padlóra és rágyújtott, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lett volna... Hiszen ráért meg evakuációs útvonalon gondolkodni, anélkül, hogy a fentebb említett, szórólapos lány rátalált volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Erebosz && Luciel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Amerika :: New York :: Belváros-
Ugrás: