Ride, die, sacrifice!
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Yesterday at 22:24

Hétf. Nov. 12 2018, 14:44

Kedd Nov. 06 2018, 00:08

Hétf. Nov. 05 2018, 11:28

Vas. Nov. 04 2018, 22:46

Csüt. Nov. 01 2018, 21:46

Csüt. Nov. 01 2018, 18:09

Szer. Okt. 31 2018, 17:58


Share | 
 

 Cedric Scorpe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Foglalkozás :
Szervkereskedő
⌲ Hozzászólások :
23
⌲ Tartózkodási hely :
Los Angeles
⌲ Csatlakoztam :
2017. Oct. 23.
⌲ Kor :
27

TémanyitásTárgy: Cedric Scorpe   Szer. Okt. 25 2017, 10:49

Cedric Scorpe
"A halál némán ott táncol mindenki ablakában."
Cedric
26
Halandók
Andy Biersack
Egyedülálló
Biszexuális
Saját
Tökéletes precizitással vagyok képes felvágni bármilyen holttestet. Bármilyet...

useri információk
Átlag feletti vagyok. Vagy tán átlag alatti? Minek is nevezhetném magam így, hogy kimaradok teljesen az élet misztikus és kézzelfogható mozzanataiból? Miközben a fejem felett istenek vívnak veszedelmes csatákat, alattam pedig démonok rágják egymás csontjait, addig én elszeparáltan s tudatlanul élem meg a szürke hétköznapjaim a dohos kis pincém mélyén. Ám kezdjük is az elejéről...
Egy bűnszervezet legifjabb tagjaként láttam meg a napvilágot egy borongós őszi napon, s a sorsom már akkor meg lett pecsételve, mikor még csak gondolatban sem voltam. Nehéz lett volna kihúzni magam az alvilág piti kis ügyeiből, hiszen a szüleim mélyen benne voltak a drogbizniszben s embercsempészetben. Még jelenleg sem tudnék megnevezni egy olyan rokont sem, ki teljesen tiszta lenne. Vegyük például a két húgom. Alessia egy csodás lány, a búzakalászt idéző tincsekkel körbeölelt kislányos és megszeppent mosolya pedig bearanyozza mindenki napját, akire csak rápillant. Senki sem gondolná róla, hogy a szabadidejét azzal tölti, hogy biztonsági rendszereket tör fel... A másik húgom, név szerint Machtalea, már egészen más egyéniség. Ő első pillantásra tipikusan férfiverő domina. Szereti a bőrruhákat, fekete hosszú haja pedig vadul emeli ki sápadtas arcát s rikító, zöld íriszeit, melyekkel úgy tud nézni, mintha az agyadat akarná kifacsarni. A sejtések pedig nem csalnak sokat, ő "behajtóként" éli mindennapjait. Hidd el, nem akarsz tartozni a munkaadóinak... Ó, de ne is haragudj, kicsit elkalandoztam. Tudod, nem igazán szeretek magamról beszélni, de ha véletlenül mégis megtörténik, egyből izgalmas dolgok jutnának az eszedbe. Már csak a tény, hogy patológus vagyok - részben -, ez is elég. Eleinte jönnek a "hű, de izgalmas" és hasonló szövegek, de mikor a rideg valóság megmutatja kegyetlen arcát a pincémben... Akkor már inkább "őrült", "beteges", "hogy tudsz te így dolgozni". Ennek is meg van a maga története, mint oly' sok mindennek...
Már kisgyermekként is orvos szerettem volna lenni. Annyi különbséggel, hogy a kis fejemben sosem az a kép lebegett, ahol szerencsétlen, beteg embereket segítek ki a betegség ádáz karmai közül. Hiába próbálták e képet rám erőltetni a szüleim, s hiába készültek mindig arra, hogy én leszek a bűnszervezet legújabb orvosa, s leválthatom az öreg Dr. Hartmannt, nem így lett. Egészen az egyetemig nem beszéltem a fejemben kavargó beteges késztetésről, de aztán már nem rejthettem el magamban, hiszen lassan egy rendelőt akartak nekem nyitni! Nem is kell mondanom, mindenki szörnyülködve állt a tény előtt, hogy én nem gyógyszerekkel fogom tömni a sok bűnözőt, hanem a kihűlt hullájukat fogom felvágni. S nem is csak felvágni, hanem eltávolítani belőle minden értékes szervet, majd továbbadni. Valljuk be, korrupt orvos minden sarkon ott pihen, de egy patológus, aki szíves örömest pakolja a szerveket eladásra, nem éppen... A dolog igazából pofon egyszerű. Leszállítják a holttesteket nekem, én pedig mentem belőlük a menthetőt. Jobb szeretem, ha egyszerűen elvágják az alany torkát, de hoztak már ide rosszabbakat is. Sokkal rosszabbakat...
Még mindig izgalmasnak tűnik, ugye? Eddig egy kívülállónak sem maradt meg e véleménye, akit idehoztam...
Az egyetem után elköltöztem otthonról ebbe a városszéli, magányos kis kuckóba. Muszáj volt, otthon mégsem tarthattam a kis hullaházam, no meg veszélyes is egy ilyen szervezetben egy helyen lakni. Számomra ez a hely a tökéletes otthon. Égig magasodó fatenger ölel körbe, mely elhagyatott szántóföldekkel testesíti meg számomra azt a nyugalmat, amire mindig is vágytam. Autók is nagyon ritkán hajtanak el a ház előtt - kivéve ami nem épp hozzám érkezik -, hiszen ez a betonút a tíz kilométerrel odébb fekvő faluba vezet csupán, ott viszont zsákutcába torkollik. Az ottaniak pedig jobb szeretik használni a másik főutat, mint ezt a magányos és borongós, sötét erdőkbe nyúló baljós vidéket. A pincém, a "műtermem" az a hely a házban, ahol az időm legtöbb részét töltöm. Magányos egy munka, de érzem, hogy ezt a sorsot szánták nekem. Betegesen foglalkoztat a halál s élet kapcsolata, ezért a munkámnak minden egyes percét élvezem, viszont ez tényleg egy falat emel én s a társadalom közé. Az egyetemi évek alatt még szerettem gitározgatni pár haverral, eljárogatni kocsmába esténként, de mikor már jobban belemélyedtem ebbe az egészbe, s elmélyültek a dolgok, egyre inkább távolodtam el mindenkitől. A család persze nem értendő ide, hiszen mindenki tud mindent mindenkiről, s el is fogadják azt. A húgaim például többször időznek nálam, ha egy kis nyugalomra vágynak. Eleinte pedig még elhoztam ide pár lányt is, de annak mindig rossz vége lett...
Hogy mikor volt utoljára komoly kapcsolatom? Talán még úgy igazán komoly sosem. Valljuk be, nem sokan tolerálnák a tevékenységem, s titkolózni pedig egyáltalán nem akarok senki előtt. Így az egyéjszakás, szenvedélyes kalandok tarkítják az estéim... Bár a társasági létről lemondtam - amit őszintén szólva nem is bánok -, de a testi gyönyörről képtelen vagyok. Imádom a női test minden apró kis rezzenését, azt az isteni szépséget, mely ott él az íriszeik mélyén, a keblek édes völgyében, s mellyel nagyon hamar el lehet fordítani a fejem, még ha ez nem is látszik elsőre. Hiszen első pillantásra eléggé komor alaknak tűnök, de ez nem áll messze a valóságtól. Nem sokat mosolygom, s a titokzatos és sötét összképre még rátesz egy lapáttal a fekete öltözékem, s az az apró kis tény, hogy tetőtől talpig tetoválva vagyok, melynek minden kicsiny kis vonalát imádom, s mély lelki jelentése van. Egyszóval, nem vagyok éppen az a szőke herceg fehér lovon, sőt, kissé elérhetetlennek is tűnök, főleg, hogy általában egyedül ücsörgök a bárban egy pohár whisky társaságában, de akadjon csak össze a szemünk, jöjjön létre az a különös kapcsolat a pillanat hevében... Onnantól a foglyom vagy, s nem szabadulsz...
Amint láthatod, nem vagyok egyszerű eset még így sem, hogy mit sem sejtek a világban dúló természetfeletti harcokról. Meg van nekem a saját magam "természetfeletti" s beteges világa, s nem is tudom, hogy ki rettenne meg jobban, ha belecsöppenne a másikéba. Te, vagy én?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
∿ FLOTUS ∿
⌲ Hozzászólások :
222
⌲ Tartózkodási hely :
∿ Washington D.C. ∿
⌲ Csatlakoztam :
2017. Feb. 13.

TémanyitásTárgy: Re: Cedric Scorpe   Szer. Okt. 25 2017, 16:04

elfogadva
welcome to our family
*ajándékba itt hagy egy hullát* Fogd és vidd! Csinálj vele, amit akarsz, te gyönyörű halandó! Szabadulj be a játéktérre, egy-két gyerekem tuti barátkozna veled. :3
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Cedric Scorpe
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: halandók-
Ugrás: