Ride, die, sacrifice!
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 1 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Soren Salander

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Yesterday at 20:36

Yesterday at 20:09

Yesterday at 14:07

Yesterday at 13:32

Yesterday at 12:20

Yesterday at 12:18

Yesterday at 07:09

Yesterday at 07:07

Yesterday at 07:05


Share | 
 

 Egy elveszett lélek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Foglalkozás :
Szervkereskedő
⌲ Hozzászólások :
22
⌲ Tartózkodási hely :
Los Angeles
⌲ Csatlakoztam :
2017. Oct. 23.
⌲ Kor :
27

TémanyitásTárgy: Egy elveszett lélek   Szer. Nov. 29 2017, 16:44

Bájos neved
"Kérdések válaszok nélkül sorban hullnak el, az unott csend fojtogat, és senki nem felel."
A név a hölgyre bízva
A kor a hölgyre bízva
A csoport a hölgyre bízva
Bármilyen PB-t szívesen látok


Nehéz összeszedni a szavakat, ha a Te arcod úszik az emlékeim közé, s hiába telt el több év, néha még most is összeszorul a szívem, mikor rád gondolok. Vicces, Te mondogattad mindig, hogy nekem nincs is szívem - pontosabban, "nekünk" nincs...
Az egyetemi évek alatt sodort minket össze a szél, mindketten az orvosira jártunk. Emlékszek, ahogy Te magányosan ücsörögtél a padban az első órán, s mindenkit elhajtottál magadtól, aki le akart ülni. Kivéve engem. Nem voltál egy mosolygós hölgyemény, de én mindig meg tudtalak nevettetni, s ez kölcsönös volt. Valójában nagyon hasonlítottunk, s talán ezért is volt közöttünk olyan szoros a kapcsolat. Nem csupán egy egyszerű ismeretség volt a miénk, annál valami sokkal több, s mélyebb. A levegő mindig bizsergett körülöttünk, s Te is állandóan érezted azt a különös varázst, mely körénk telepedett, amikor együtt voltunk. Megmagyarázhatatlan volt, s még a mai napig is érzem, mikor megjelensz a gondolataimban.
Testiség még nem volt köztünk - bár eszméletlen módon vágyakoztunk egymás után -, s nem is igazán beszéltünk normális, "hivatalos" kapcsolatról. Minden csodásan ment a maga módján szép lassan, aztán egy napon mindennek vége lett. Egy levél fogadott a postaládámban, melyet elvileg Te írtál, s melyben közölted, hogy nem akarsz többet látni. Olyan hideg futott végig rajtam, s olyan ijedtség kerített hatalmába, hogy majdnem rosszul lettem. Aztán elolvastam még egyszer. Majd még egyszer... Talán vagy százszor is, s minden egyes olvasás után egyre jobban éreztem, hogy ezt nem írhattad Te. Ami köztünk volt... Az túlságosan is mély volt, túlságosan is különleges ahhoz, hogy csak így véget érjen. Azonnal rohantam a lakásodra, s teljesen értetlenül álltam ott az új lakók előtt, kik közölték, hogy most költöztek be, mert az előző lakó(k) elmentek, s rögtön kiadták. Érdeklődtem, hova költöztél, merre lehetsz, hol láttak utoljára... Hiszen a telefont fel sem vetted, ahogy az internetről is teljesen eltűntél. Bementem a rendőrségre is, de ott gusztustalan módon szinte kiröhögtek, s közölték velem, hogy "Öcsi, ilyen az élet, nem kellesz a csajnak, lépj tovább."
Én a mai napig nem tudtam tovább lépni. Tudom, hogy valami baj történt, s megőrjít a gondolat, hogy semmit sem tudok tenni. Azon a napon egyszerűen eltűntél, és soha többet nem hallottam felőled. Veled együtt valami más is elveszett. Magaddal vitted a szívem s lelkem egy kis darabkáját, melyeknek helyén csupán egy sötét űr maradt...
Mi történt? Hol lehetsz?

***
A lényeg a két karakter közti kapcsolat, viszont a hölgy múltját illetően bármiben benne vagyok, amit csak elbír a fantáziád. Very Happy Ezért is bízok mindent a megalkotóra, a csoportot és a PB-t egyaránt. Smile



akik várják a karaktert: Cedric Scorpe
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Egy elveszett lélek
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Karakteralkotás :: Elkelt keresettek-
Ugrás: