Claw our way up their system
Repeating simple phrases, someone holy insisted, I want the markings made on my skin to mean something to me again

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Az istenek évszázadok óta békében élnek egymással. Nem volt ez mindig így, mielőtt 1220-ban az Istenek Tanácsa létrejött volna, a görög istenek gyakran piszkálták, csatáztak a skandináv istenekkel, az egyiptomiak próbáltak ebből kimaradni, ám Széth úgy gondolta, hogy remek alkalom átvenni a hatalmat, az összes isten felett. Ebben volt társa is, a csalás istene Loki, valamint Árész, mert az utóbbi kedvelte a vérengzést, az pedig hatalmas pusztítással járt volna, ha a három hatalom egymásnak feszül. Ám az egyiptomi isten türelmetlensége miatt hamarabb mért csapást a tanácskozókra, mint az eltervezett időpont. El is bukott a kísérlete, hogy megöli a Tanács fejeit. Persze, a cinkostársait is bemártotta, Árész büntetése hasonló lett, mint Prométheuszé, csak a háborúmániást a világ leghidegebb pontjához láncolták, Héphaisztosz nagyon élvezte a dolgot. Széthet megfosztották a hatalmától, csupán a halhatatlansága maradt meg, egészen addig, amíg be nem bizonyítja, hogy méltó a visszakapására. A triumvirátusból a legjobban Loki járt, vele nem tettek semmit, egyszerűen nem tudták rábizonyítani, hogy valóban benne lett volna a keze az összeesküvésben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy megúszta, lehetséges, a két másik isten bosszút forral ellene. Szerencsére a főistenek megegyeztek abban, hogy hol telepednek le. Szétosztották maguk között a világot, sőt az Alvilágban is sikerült megegyezésre jutni. Azóta a béke tartós, vannak rebellisek, akik próbálják a szárnyukat bontogatni, rendszerint le is törik nekik.
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Vas. Jan. 14 2018, 00:04

Pént. Jan. 12 2018, 11:23

Csüt. Jan. 11 2018, 23:30

Csüt. Jan. 11 2018, 16:22

Csüt. Jan. 11 2018, 13:40

Vendég
Csüt. Jan. 11 2018, 11:15

Vas. Jan. 07 2018, 14:48

Csüt. Jan. 04 2018, 20:35


Share | 
 

 The Dark Snow

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Foglalkozás :
Szervkereskedő
⌲ Hozzászólások :
19
⌲ Tartózkodási hely :
Los Angeles
⌲ Csatlakoztam :
2017. Oct. 23.
⌲ Kor :
26

TémanyitásTárgy: The Dark Snow   Szomb. Dec. 23 2017, 17:57




Heather & Cedric
"A legnagyobb büntetés, ha bűn nélkül fosztanak meg a szabadságodtól..."  


Ujjam a telefon oldalsó gombján pihen, míg végül egy könnyed mozdulattal benyomom azt, s megszakítom a kapcsolatot végleg a külvilággal. Nem akarok se telefont, se laptopot, így utóbbit otthon hagytam, míg előbbit ugyan magammal hoztam a biztonság kedvéért, de az egyik éles kanyar után a mellettem levő ülésre hajítom, s innentől már csak az utat figyelem. Szükségem is van rá, hiszen épp most tértem le a betonútról, s innentől alig haladok 40 km/h-val, hiszen a göröngyös erdei út, ami nem mellesleg egyre fehérebb leplet ölt, nem épp a legbiztonságosabb, arról már nem is beszélve, hogy épp egy meredek hegy teteje felé tartok. Mikor letértem az autópályáról, s ráhajtottam a 6-os útra, ahonnan egy mellékútra térve követtem a GPS-t, a vége felé már forgalom is alig volt, innentől pedig már senki sem jön szembe. A hó egy ideje már szállingózik, s még emberi lábnyomokat sem vélek felfedezni, ez pedig igazán megnyugtat. Nem véletlenül választottam ezt az isten háta mögötti helyet arra, hogy egy kicsit kikapcsoljam az agyam, és egyedül legyek. Egyedül a gondolataimmal, no meg persze jó sok piával és fűvel! Az üvegek halkan koccannak a csomagtartóban, mikor a kerék áthajt egy-egy bukkanón, de jól kibéleltem mindent, nehogy még a végén az egész autót ellepje az alkohol szag, és józanul kell kibírnom ezt az egy hetet...
Nagyjából egy órát vezethetek felfelé - a néhol rohadtul meredek lejtőkön -, s ahogy távolodok a civilizációtól, egyre inkább eltűnnek az emberi nyomok. Az út is alig van kitaposva, s a fehér lepel alól számtalan helyen kandikál kifelé a természet. Még egy kanyar balra, aztán jobbra, s láss csodát!
Egy öreg kis fakunyhó figyel rám a fák közül, egy kellemes verandával, s egy fedett, ám nyitott garázzsal, ahova rögtön be is tolatok. A motor halk zúgása alább hagy, s pár pillanatig csak ücsörgök odabent. Hallgatom a csendet, a nyugalmat, a szél egyre erősödő zúgását és kísérteties fütyülését.
Nagy sóhajjal szállok ki, majd a csomagtartóhoz igyekezve először kikapom a hűtőládát, majd egy kisebb bőröndöt, s ezekkel felszerelve mászok fel a kinti pár lépcsőfokon, hogy a csomagokat letéve az öreg kis kulccsal feltárjam a kunyhót. Egyelőre nem nézek körbe, hanem behozom a többi holmit, az autót pedig egy jó időre lezárom...
Az ajtó nyikorog, a kilincs kattan. Nagyot szippantok az enyhén áporodott levegőből, melyben remekül érződik némi levendula aroma, minek forrását hamar felfedezem a bejárat melletti akasztón. Pár napja volt itt a tulaj, hogy rendbe tegye, s elmondása szerint nem éppen a legkelendőbb hely, így nagyon örült nekem. Itt nincs wifi, nincs semmi, örülök, ha az áram rendesen működik. A víz remélhetőleg nem fog befagyni, de hát hova gondolok? Azért jöttem ide, hogy elmémet egy kicsit nyugalmasabb szigetek felé evezzem, így megpróbálok nem törődni semmivel, hanem csak úszni az árral.
Ahogy beljebb lépek, rögtön egy nagyobb nappaliban találom magam. A bal oldali fal közepénél egy csodásan megmívelt kandalló várja, hogy végre valaki lángra lobbantsa. Előtte egy barnás, vöröses színekbe bújt kanapé árválkodik az előtte magányosan álldogáló kis üveg dohányzóasztallal. Az alsó szint jobb oldalán van egy hangulatos konyha, tele fából készült bútorokkal s szekrényekkel, az emeletre vezető lépcső pedig majdnem szemben helyezkedik el velem. Odafent három kicsiny szoba pihen, illetve a fürdő is ott helyezkedik el. Látogatóm nem lesz, hiszen az egész házat kibéreltem, így mielőtt még bármit is csinálnék, felcipelem a holmikat az emeletre, s bár mindegyik szoba ugyanolyan - egy nagyobb franciaágy, szekrények, polcok, éjjeliszekrény -, én belépek a leghátsóba, s az ágy elé lehajítok minden, s mielőtt még kipakolnék, az egyik táska mélyéről előhúzok egy doboz jóféle cigarettát, s már baktatok is a bejárat felé. Odakint megállok a fedett verandán - hál' égnek fedett, hiszen a hó egyre erősebben esik -, majd a vihargyújtóm segítségével lángra lobbantok egy cigarettát. Szabad kezem a zsebem mélyére süllyesztem miután felhúztam a kapucnit, s csak állok, füstölök, bambulok a nagy fehérségbe. Szükségem volt már erre. Jobban is, mint gondoltam...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
The Dark Snow
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» the night is dark and full of... - Lio & Gwen

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Amerika :: Amerika más részei-
Ugrás: