Ride, die, sacrifice!
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Hétf. Okt. 15 2018, 21:46

Pént. Okt. 12 2018, 06:35

Csüt. Okt. 11 2018, 18:53

Csüt. Okt. 11 2018, 15:43

Szer. Okt. 10 2018, 12:59

Kedd Okt. 09 2018, 00:42

Hétf. Okt. 08 2018, 22:33

Csüt. Okt. 04 2018, 20:08

Csüt. Okt. 04 2018, 16:09


Share | 
 

 Kilian O'Neill

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar

legendás legény

⌲ Foglalkozás :
életművész
⌲ Hozzászólások :
1
⌲ Tartózkodási hely :
New York
⌲ Csatlakoztam :
2018. Jul. 14.

TémanyitásTárgy: Kilian O'Neill   Kedd Okt. 09 2018, 00:23

Kilian O'Neill
All the pain eats you up alive
But you know you have to carry on the fight
Kil, Manó, Maeleachlainn
kortalan
legendás lények
Pablo Schreiber
boldog nőtlen
heteró, ez 1000%
saját
Leprikón vagyok, guglizz rá, ha érdekel mi az. Na, jó, adok pár támpontot. Az, hogy cipőket készítünk, csak a vén szivarokra igaz, de rájuk nagyon. Ők azok akik a szivárvány végében dugják el az aranyukat, ami eltűnik, ha ember ér hozzá. A fiatalabb generáció tagjai…jó, mi a fiatal, én is az vagyok a magam 5000 évével…na de a fiatalabbak, mint például én, már másban utaznak. Képes vagyok annyi aranyat varázsolni, amennyit csak akarok, és amíg a szerencseérmém nálam van, sosem lesz balszerencsém. Másoknak is szerencsét hozok, de ehhez szerződni kell velem, és még senki sem jött ki ezekből jól. Alakváltással képes vagyok elérni, hogy mindenki annak lásson, aminek csak akar, hogy így csiholjam ki a legelőnyösebb alkukat az emberekből. Általában én kerekedem felül ezekben az alkukban, egész addig míg az érmém a birtokomban van. Azonban, ha valaki el lopja a szerencsémet, annak kénytelen vagyok engedelmeskedni, bár ezt nem jó szívvel teszem. Ám aki csapdába ejt, annak teljesítem minden kívánságát, mesésen gazdaggá tehetem, és eljuttathatom bármilyen pozícióba.

useri információk
Kr. e 3.század : Egy vastag fa ágán ücsörögve figyeltem, ahogy a férfi a kecskével szerencsétlenkedik. Be lépett a ligetembe, tehát áldozatnak szánta. Ő még nem tudta, hogy én nem azok közül a földtúró vénségek közül való vagyok, akik már előttük, az emberek előtt itt voltak. Én is az emberi élet hajnalán születtem, de már nem ragaszkodom a hagyományokhoz ilyen mereven. Ezt ő nem tudhatta, ezért hozta ide a kecskét, amivel semmit sem tudtam volna kezdeni. És nem is akartam. Sosem szerettem a kecskehúst, hozott volna inkább sört az ipse. De hát most már ez van, és tudom nagyon jól, hogy egy csodáért fog fohászkodni hozzám. És tessék. Ki kötötte a kecskét és neki állt a furcsa emberekre olyan nagyon jellemző ajnározásnak. Én meg csak vigyorogtam tovább, imádtam a hatásos belépőket. Néhány perc béna hajlongás után le ugrottam a fáról, és előtte értem földet.
A kérése nem lepett meg olyan nagyon. Hatalmat kért a többiek fölött, király akart lenni. Balta arccal hallgattam végig az indokait, és a kéréseit, de már tudtam, hogy mit fogok kérni cserébe. A kecskét nyugodtan vissza viheti, nem vagyok kíváncsi rá. Végül közöltem vele, teljesítem, amit kér, de cserébe apró lelkeket akarok. Természetemből adódóan szerettem a csínyeket, és lépten-nyomon kicseszni az emberekkel. Az apró lelkek alatt ő azt hitte, majd minden évben elviszem valamelyik lábasjószágát. Nem sejtette, hogy ahány gyermeket csak nemz majd szánalmas élete során (nem számít, hogy a feleségét, vagy egy örömlányt csinál fel), el fogom venni az anyjától, születése pillanatában. Az így szerzett lelkek lidérccé válnak, apró gonosz szellemekké, akik a mocsárba csalják a gyanútlan vándorokat, így elégítve ki a vérre szomjazó Földet.

1863 július 15. : A harc már két napja dúlt, és nem úgy tűnt, mintha alább akarna hagyni. Én csak azért mentem New Yorkba, hogy egy kicsi nyugtom legyen a sok vidéki hülyeségtől, ha már Amerikában kötöttem ki az írekkel együtt. És tessék, egy felkelés kellős közepébe cseppentem. Egy család volt mindennek a középpontjában, akik azt hitték, jót fog tenni kétes ügyleteiknek egy kis csetepaté, de az emberek már azt suttogták, hogy az amcsi elnök, Lincoln, a polgárháborús hadszíntérről vezényel a városba csapatokat, hogy le nyomják a felkelőket. Ám a család feje szimpatikus volt nekem, nem felejtette el az ősei hagyományait. Minden este tejet és kenyeret rakott az ajtó elé, hogy így nyerje meg a szellemek jóindulatát. És épp én akadtam az útjába. Úgy döntöttem segítek nekik, mert hát eléggé szerencsétlennek tűntek. Egyik kedvenc álcámat, a gyámoltalan vak öregember képét vettem fel, mert tudtam, a sebezhető figura minden háziasszony szívét meglágyítja. És így is történt. Be hívtak, és néhány napra szállást adtak. Július 16.-án végül megérkezett a fegyveres haderő Gettysburg mellől, és leverték a felkelést. A család feje pedig, akit felbujtásért el ítéltek volna, egy „szerencsés véletlen” folytán a valódi felbujtók nyomára vezette a hatóságokat, így egy állami kitüntetés, és vaskos életjáradék ütötte a markát. De én sem távoztam üres kézzel, hiszen néhány héttel később, ami vagyonuk addig volt megsemmisült egy rejtélyes háztűzben. Azt senki sem látta, ahogy én egy gyufával az egyik kezemben, és egy arannyal és értékekkel teli zsákkal a másikban ki osonok a házból. Nem csípem, ha ingyen akarnak segítséget kisajtolni belőlem, így hát megtanítottam egy fontos leckére. A múlt, mindig el veszi, ami az övé.

1942: Újabb háború volt, immáron a sokadik. De engem már rég nem tudott érdekelni, ki vontam magam alóla. Az emberek háborúi piti ügyek miatt zajlanak, az isteneké meg rendesen kicseszett velem. Ahogy a kelta istenek elvesztették a hatalmukat, én is csendesebb vizekre kényszerültem, meg kellett húznom magamat, mert szerencse ide, vagy oda, én a vesztes félhez tartoztam.
Éppen egy bárban üldögéltem, szabadságos katonának adtam ki magam. Így sokkal könnyebb volt csajozni, és senki nem nyaggatott, hogy miért nem vagyok a fronton.
Szóval ott ültem, iszogattam a whiskeymet, mikor oda lépett hozzám egy bomba nő. Az állam is le esett úgy bámultam. Mikor hozzám szólt úgy éreztem én vagyok a legszerencsésebb flótás a világon. Le ült, beszédbe elegyedtünk, rendelt nekem jó pár italt, és úgy tűnt komolyan érdeklődik irántam. Mindig is gyengéim voltak a szép nők, így nem is csoda, hogy el tudta vonni a figyelmemet. Annyira rá koncentráltam, hogy észre sem vettem a hátam mögött álló tagot, aki egy szép nagy ütőt szorongatott.
A következő, amire emlékszem, hogy a földön fekszem, és félig még csillagokat látok. Ahogy tisztult a fejem meg láttam a szőke bombázót, egy ötvenes fószer karjába csimpaszkodva, a hapsi kezében pedig ott csillogott valami nehéz, fényes és színarany. A szerencsém. Soha életemben nem éreztem még olyan vacakul magam, mikor az a kis tárgy, ami valójában a lényem szerves része, máshoz került. Ott ültem, zúgó fejjel, és mikor a férfi el indult kifelé, zombi módra követtem. Pedig nem akartam. A nő pedig válaszra sem méltatott, pedig szólongattam. Csak azt hajtogatta a férjének, hogy ha hozzá értem volna biztosan el hányja magát, és még egyszer ne használja őt az ura arra, hogy bárkit elcsábítson neki.
Így kerültem én mármár rabszolgaként az Alvilág görög istenének, Hádésznak a szolgálatába. Nem mondom, hogy zsigerből utálom, mert ravasznak tartom, ahogy elnyerte tőlem az érmét, de azért nem a legjobb főnök a világon. Be zárva érzem magam, és mindent meg teszek, hogy vissza lopjam a szerencsémet. Ha ez sikerülne, akkor is találna valami kiskaput, hogy továbbra is segítsem, de azt talán szívesebben tenném, mint így, hogy kötelezettségeim vannak, mint egy jó kiskutyának. Amúgy sem csípem a görögöket, de ezek után egyenesen hánynom kell tőlük.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
POTUS
⌲ Hozzászólások :
30
⌲ Tartózkodási hely :
Washington D.C.
⌲ Csatlakoztam :
2018. May. 17.

TémanyitásTárgy: Re: Kilian O'Neill   Szer. Okt. 10 2018, 12:59

elfogadva
welcome to our family
Először is, hatalmas pacsi a PB választásért, nagyon patika! Másodszor meg barátom, azt hiszem, hogy ez a karma nevű betegség téged is utolért, nem csak Hádész bá'. Talán a Végzet egyik furcsa és groteszk módja ez arra, hogy többször ne szórakozz lelkekkel, pláne ne gyerekekével. De hé, ez csak egy elmélet. Egy leprikón elmélet!
Irány foglalózni és próbáld meg uralni a saját szerencséd!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Kilian O'Neill
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» A perfect halo of gold hair and lightning - Kilian & Ed

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: legendás lények-
Ugrás: