We went all out to win
Sing your life’s anthem as if it’s in full bloom, polish up every single diamond and hold it in your heart

KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Az Istenek Tanács nem olyan régen ült össze, hogy végre megvitassák a Káosz utáni zűrzavart, illetve fényt derítsenek néhány dologra, amit nem tudtak, vagy csak kevesen. Ilyen volt Zeusz halála is, amint megtudták ki is tette néhányan ott hagyták az ülést, mint Hádész, Poszeidón, akik szerint nem Kratoszt illette ez a dicsőség, ahogy az sem tetszett sokaknak, hogy Héra is meghalt Nüx keze által. A titánok is visszakapták az erejüket. Az egyiptomiak sem tétlenkedtek, a főistenüket Rét kivégezték, nem halt meg, sokkal rosszabb érte őt, démonná vált. Nekik is muszáj volt átrendeződniük, ezért lett Ízisz és Ozirisz a főistenük. Fenrir és Jörmungandr becsörtetett a Tanács helyszínére ledobták Frigga és Odin testét, ami maradt belőle, a helyszínen tartózkodó istenek megrökönyödtek, de a skandinávok már fel voltak készülve erre hiszen a Nornáktól megkapták a jóslatot több száz évvel ezelőtt. Baldurt nevezték ki a főistenüknek. A kisebb panteonoknak sikerült területeket kicsikarniuk, Awilix és Kukulkan megkapta Mexikót, helyet kaptak a Tanácsban, ahogy a többi főisten is, így a kelták is lecsillapodtak, valamint az indiaiak is csendben maradtak, ki tudja meddig? Egy biztos, az emberek és istenek a békeidőket élvezik.
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (48 fő) Pént. Feb. 02 2024, 13:47-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Mannis Drake
Pént. Júl. 03 2020, 20:20

Eun Ae Seo
Vas. Jún. 28 2020, 21:31

Ran Bousaid
Vas. Jún. 28 2020, 20:58

Jin Ae Yeon
Vas. Jún. 28 2020, 20:47

Kenji Hanazono
Hétf. Jún. 22 2020, 18:55

Jasmine Ingram
Vas. Jún. 21 2020, 17:00

Sun Jung Lee
Kedd Jún. 16 2020, 23:15

Arthur Strong
Kedd Jún. 16 2020, 21:38

Annalee McLoughlin
Pént. Jún. 12 2020, 16:59


Megosztás
 

 Warrick Emerson

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Warrick Emerson
Warrick Emerson

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
Governor of New York State
⌲ Hozzászólások :
3
⌲ Tartózkodási hely :
New York
⌲ Csatlakoztam :
2019. Jan. 13.

Warrick Emerson  Empty
TémanyitásTárgy: Warrick Emerson    Warrick Emerson  EmptyHétf. Feb. 11 2019, 14:17

Warrick Emerson
The only competition worthy a wise man is with himself.
Zélosz, Rick
kortalan
görög istenek
Mads Mikkelsen
nőtlen
Athéné szexuális
canon
A görög mitológiában Zélosz (görögül: Ζῆλος, Zēlos, szó szerint: „lelkesedés”) Pallasz és Sztüx daimón fia volt. Zélosz és testvérei: Niké , Kratosz és Bié  szárnyas végrehajtók voltak, akik Zeusz trónjánál álltak, és kíséretéhez tartoztak.
Zélosz a versengési vágy, az irigység és a buzgóság megtestesítője.

A Wikipédia a barátod...bár a halandóknak fogalmuk sincs, milyen érzés ilyen erőt birtokolni. Nem tudják, milyen iszonyatos, mikor a saját becsvágyad és büszkeséged feszít belülről, pedig szereteted a testvéreidet...szeretnek KELL őket, mert a testvéreid. Fejem folyton zsong az ellentétes érzelmektől, és a világ tetejére hágnék, miközben segíteném testvéreimet. Hadban állok az egész világgal, és saját vágyaimmal, nem tudom mit érezzek, és ez veszélyessé tesz. Bárkin átgázolok, ha szükséges, ha az én érdekeim, vagy a szeretteim érdekei úgy kívánják. Minden eszköz szent.

useri információk
Testvéreimmel furcsa házasság gyermekei vagyunk. Egy gigász és egy ókeánisz nászából születtünk, már szinte nem is tudom, milyen sorrendben. Ez már az idők homályába veszett. Egyet azonban tudok. Fivérem, és nővéreim jelentették számomra a mindenséget, nagyon sokáig. Elválaszthatatlanok voltunk, és vagyunk a mai napig, nem állhat semmi közénk. Gyermekkorunk nem volt átlagosnak mondható, de hát melyik istené az. Az első pillanattól látszott, hogy négyen vagyunk a legerősebbek, nem is volt kérdés hát, hogy felnőttként is együtt maradunk. Akkoriban még inkább a lelkesedés volt a jellemző rám. Mindennek őszintén és gyermekien tudtam örülni, mindenre rácsodálkoztam, és valóban: mindenért lelkesedtem. Sokáig úgy gondolták éppen ezért én leszek a leggyengébb négyünk közül, de a gyermeki lelkesedés gyorsan elszállt, és valami sokkal sötétebb, alantasabb ám célravezetőbb vette át a helyét.
Felnövekedvén nem volt sok választásunk, mikor szüleink Zeusz mellé álltak, mi is követtük őket. De nem hiszem, hogy ez volt a legrosszabb, amit tehettek… sőt. Előnyt kovácsoltak ebből, hiszen a csata után megbecsülés, és tisztelet övezte a nevüket, ahogyan a miénket is. Zeusz, az új főisten trónja mellett álltunk, a végrehajtói voltunk. Mind többre vágytunk, de tudtuk, még nem jött el az időnk. Hagynunk kellett a gőgös istent fürödni a dicsőségben. Niké segítette győzelemre, én segítettem neki minden haragosán felül kerekedni, Kratosz pedig szilárd támaszt nyújtott uralmának. Csendben voltunk, és vártunk. Vártuk a megfelelő pillanatot, de álmunkban sem gondoltuk, hogy a szerelem lesz az, amely hármunkat is kilendít majd a megszokott kerékvágásból.
Emlékszem, olyan volt, mintha a semmiből tűnt volna fel Ő. És tökéletes volt. Gyönyörű, ám eszes, eszesebb, mint sok férfi, és fondorlatos, hiszen mindig túl tudott járni az eszemen. Pallasz Athéné volt ő, Zeusz leánya, aki csak, mint egy gondolat fogant meg apja fejében, hogy onnan kilépve testet öltsön. És milyen gyönyörűséges volt ez a test, milyen csillogó az az elme. Teljesen bele bolondultam a szépséges istennőbe, mindent oda adtam volna neki, amim csak van. Ez az érzés pedig megrémített. Mert szerettem a testvéreimet, persze hogy szerettem őket. Ők vér a véremből, de az egy másfajta szeretet. A szerelem, oly édes gyötrődés, amilyet nem ismertem még soha azelőtt, vagy azóta. Hogy minden éber pillanatodban körülötte forognak a gondolataid, és hozzá repítenek az álmaid. Ha meglátod az arcát, hevesebben kezd dobogni a szíved, kiszökik minden vér a lábidból, szinte magatehetetlen és kiszolgáltatott vagy, miközben minden lélegzetvételed őt kívánja. Kaotikus gondolataim közé hirtelen furakodott be ez az érzés, és hamar felforgatta már egyébként is háborgó elmémet, de a szerencse rám mosolygott. Viszonzott szerelemre találtam nála, és szinte úsztam a boldogságban. Egyetlen egy fájdalmam volt csupán, éspedig az, hogy szerelmünk nem teljesedhetett ki. Az én gyönyörű kedvesem fogadalmat tett rá, hogy megőrzi szüzességét, én pedig, bár nem könnyen, de elfogadtam ezt. Nem tehettem volna mást, de nem gázoltam volna bele tisztességébe sem, annál sokkal, de sokkal jobban szerettem. Bele törődtem hát, hogy szerelmünk pusztán érzelmekre alapul, nem akadékoskodtam, ami tőlem igazán nagy szó.
Nem csoda hát, hogy elárulva éreztem magam, amikor úgy döntött: elhagyja az istenek otthonát. A Földre vágyott, a halandók közé, amit soha nem fogok megérteni, de magamat hibáztattam. Úgy éreztem nem szerettem eléggé, többet kellett volna adnom neki. Elbúcsúzni is képtelen voltam, azon a napon, amikor elhagyott, olyan messze mentem a tömegtől, amennyire csak lehetett. És minél tovább gondolkoztam, annál féltékenyebb voltam az egész emberiségre. Miattuk hagyott el engem. Alantas kis férgek, nem érdemlik meg Athéné szeretetét, nekem kéne birtokolnom az egészet, csak én vagyok méltó rá. Hirtelen meggyűlöltem azokat, akiket védenem kellett volna és eldöntöttem: ha ő nem lehet az enyém, az emberiségen fogom kitölteni bosszúmat. Tudom, kicsinyes dolog volt ez tőlem, de természetemből adódik, hogy képtelen vagyok veszíteni.
Az évezredek, amelyeket magányosan töltöttem, megváltoztattak. Manapság, mint New York állam kormányzója vagyok jelen a földön, de nem az emberek érdekeit szolgálom. A saját szándékom szerint cselekszem úgy, ahogy nekem a legjobb, mert az emberek már rég nem méltók rá, hogy segítsünk rajtuk. Maguk okozzák majd a vesztüket, és nem vagyok hajlandó semmit tenni ellene, hogy ez máshogy legyen. Gyilkolják meg egymást, és a bolygót is, ha úgy tartja kedvük. Én vissza térhetek majd otthonomba, oda, ahonnan jöttem, és nem fog érdekelni mi történik idelent. Egyetlen személy miatt vagyok itt, bár nem tudom, hogy akarom-e még látni. Megszegte a fogadalmát, amire velem nem volt hajlandó, és két félistennek adott életet. A fiút, azt hiszem valami Noah a neve, egyszer láttam, és beszéltem is vele néhány rövidke szót. Nem kedvelem, ebben biztos vagyok. Undort váltott ki belőlem a tudat, hogy az én imádott Athéném egy halandónak adta oda félve őrzött tisztaságát. Őrült haragot, és mindent elsöprő féltékenységet érzek, éppen ezért nem kerestem még fel az istennőmet, azóta sem. Nem tudnék vele kulturáltan beszélni, és nem bírnám ki, hogy ne vessem a szemére, hogy bezzeg egy halandóval megszegte a fogadalmát, majd egy másiknak is oda adta magát, nekem pedig csupán szemérmes csókok jutottak. Mindent megtettem volna, hogy csodálatossá és felejthetetlenné tegyem első éjszakáját, és nem kaptam mást, csak visszautasítást, ez pedig piszkálja férfi egómat. Nem állítom, hogy ha látnám, képes lennék türtőztetni magamat, és nem hordanám el mindenféle ocsmányságnak, de olyan düh és keserűség forr bennem, amilyet még soha nem éreztem.
Éppen ezért gyűlölök a Földön lenni, de már nem tehetek és nem is akarok mást tenni. Élvezem a kormányzóságot, itt végre valóban önmagam lehetek, szabadjára engedhetem minden olyan tulajdonságomat, amelyért az istenek között csupán megvetés lenne osztályrészem. Nyugodtan lehetek számító és manipulatív, az emberek félig meddig még el is várják tőlem, hogy ilyen legyek. Romlott a világ, de én örömmel asszisztálok hozzá, hogy még romlottabb legyen. Elememben vagyok, ám ha újra a karjaim közé szoríthatom Athénét, akkor leszek végre igazán önmagam. Ám mielőtt újra szerethetném, megtanítom neki, hogy velem nem tehet senki büntetlenül ilyesmit. Még ő sem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous

Vendég


Warrick Emerson  Empty
TémanyitásTárgy: Re: Warrick Emerson    Warrick Emerson  EmptyKedd Feb. 12 2019, 13:10

elfogadva
welcome to our family
Egyetlen Zélosz!

Már nagyon-nagyon régóta várok rád, és annyira örülök, hogy megérkeztél, és, hogy te, te vagy az, te vitted el őt, a fenségest, a csodálatost, az egyetlent...!
De térjünk is át a lapra, mert, ugyebár, azért vagyunk itt. És azt kell mondanom, hogy annyira jól el lett találva, és fel lett építve a lap - mármint itt most arra a nüansznyi részletre utalok, amiben te azt írtad, hogy régen már-már gyermekien lelkesedett az isten -, meg a karakter is, hogy az valami eszméletlen!
Tudod, van abban valami keserédes, meg sajnálatos, hogy mennyire szerettél valakit, aki voltaképpen soha nem lehetett a tiéd. Ártatlan és színtiszta érzelmek vezéreltek, melyek ugyan viszonzásra leltek, de soha nem teljesedtek be - és te inkább birtokolni akarnál. De, tudod, Zélosz, nem kaphatsz meg mindent, és vannak olyan teremtmények, amelyeket nem lehet megszelídíteni, még akkor sem, ha te azt igazán akarod.
Nem hiszem, hogy az embereken kellene bosszút állnod, amiért őket választottam helyetted. Mondjam azt, hogy törődj bele...? Úgysem tennéd; képtelen vagy rá.
Az a helyzet, hogy még iszonyatosan sok mindent tudnék írni, de jobban vártalak én ennél, semmint, hogy feltartsalak. A játéktéren még úgyis találkozunk, hogy egymás agyába-, bőre alá-, lelkébe férkőzzünk.
Vissza az elejére Go down
 
Warrick Emerson
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: Istenek :: görög istenek-
Ugrás: