Ride, die, sacrifice!
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég

Neda Bousaid, Woody Nash

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Today at 01:18

Yesterday at 22:23

Yesterday at 22:05

Yesterday at 20:54

Yesterday at 20:28

Yesterday at 17:47

Yesterday at 15:28

Yesterday at 13:20


Share | 
 

 Tiresias

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Hozzászólások :
1
⌲ Csatlakoztam :
2018. Dec. 06.

TémanyitásTárgy: Tiresias   Csüt. Dec. 06 2018, 23:08

Tobias Oakley
When my time comes I want to buried face down. That way, whoever doesn’t like me, can kiss my ass.
Tiresias
öreg
Nimfa
Jeff Goldblum
egyedülálló
akárcsak a nemem- változó
canon
A legnagyobb klisé a történelemben. Vak vagyok, de mégis látok. A jövőbe, az emberekbe. Nincsenek titkok előttem, habár igaz,  az arcok, a tárgyak, a tájak nem jelentenek már semmit, tekintetem már képtelen ilyen közelre fókuszálni. Szóval ne reménykedj, hogy bármikor felismerlek majd ha összefutunk az utcán. De! Tudok beszélni az állatokkal. Ha már nimfa vagyok, ez a minimum. Jó nem, igazából ezt is Zeusztól kaptam, Héra miatt. Tulajdonképpen elég sokat köszönhetek mindkettejüknek. 

useri információk
Elgondolkodva meredtem az előttem ácsorgó két istenségre. – Megértem a dilemmátok. Csak egy hozzám hasonló profi tudja a választ erre a sürgető kérdésre. – húztam ki magam, kezem átkulcsolva a hátam mögött.
- Nem kell nagyképűsködni Tiresias. A saját ostobaságod miatt kerültél abba a helyzetbe.
- Hát tudtam én, hogy ennyire érzékeny vagy a kígyó-szexre? – pillantottam sandán Hérára. Az indokait még most sem igazán értem. A büntetést meg végképp. Amikor szétválasztottam a párzó kígyókat, a fene gondolt bele abba, hogy nőként végezheti?
Mert így történt. Héra büntiből női testbe zárt. A papnője lettem, paráználkodtam, szültem pár gyereket, mígnem hét év után újra találkoztam két kígyóval. A találkozás után pedig visszabocsájtottak eredeti testembe. És nem látom az okát. Esküszöm az élő Apollóra, hogy nem tudok kiigazodni ezen a nőn. Mindenesetre most itt vagyok, hogy megválaszoljam az emberiség legégetőbb kérdését. A kérdést, amire csak én tudom a választ.
Élvezem a hatalmamat. – Tehát ki élvez többet, ezt akarjátok tudni…hm, lássuk csak. – végigsimítottam az államon. Ha igazán őszinte akarok lenni, merőben más élmény volt mindkettő, így nehéz összehasonlítani.- Tízből kilencszer a nők viszik a pálmát.
Na, szóval az utolsó kép a fejemben, amit láttam, az Héra dühtől torzult vonásai, a pír az arcán, Zeusz önelégült vigyora, és a kék ég. Az a nőszemély megint megcsinálta.
Elvette a szemem világát, ami azért kicsit durva, ha belegondolsz, mert én tényleg csak az őszinte igazságot mondtam el, és tényleg nagyon gyerekes így viselni a tényeket. – Elég tűzről pattant asszonykád van. – jegyeztem meg, a semmibe meredve.
- Ne is mond. – érkezett válasz. Igazság szerint nem sajnálom őt sem. Zeusz és Héra pontosan megérdemlik egymást. Ami elszomorít, hogy ennek is én iszom meg a levét. Meg a többi halandó. Meg a többi isten. Félisten. Tulajdonképpen az egész világegyetem. Gondterhelten sóhajtottam.
-Kérlek ne mond el anyának. – motyogtam az orrom alatt. – Kizsigerel, ha megtudja mi történt.
-Egy életen át titkolni akarod, hogy megvakultál?
- Hát…legalábbis megpróbálhatom nem?
Nevetés volt a válasz, és egy hűvös érintés a homlokomon. – Nem tudom visszafordítani Héra „művét”, de a helyzeteden javíthatok kicsit.
És így lettem Tiresias, a vak próféta. Anyám nyilván kiakadt. Apám már nem is szólt semmit. A legutóbbi fiaskó után, már nem hiszem, hogy meglepődik bármi hülyeségen, ami hozzám köthető. És azért lássuk be, nőként leélni hét évet mégiscsak drasztikusabb váltás volt. A szülésről már nem is mondok semmit.


---
-…különben is csak az időnket pazaroljuk. Az emberek ostobák, hogy elhiszik ennek a vak szerencsétlennek a habogását. Ki tudja mennyi bolondot vert át idáig…
- Tiresias ne…- szinte meg sem hallottam a fejem búbján kuksoló holló hangját, felpattantam a székemből. A mozdulattól a körülöttem lobogó gyertyák elaludtak, drámaibb hatást nyújtva szavaimnak.
- Te ölted meg Laiosz királyt, te szellemi aprósütemény, ráadásul a saját anyádat kúrod mellé, és még én vagyok a szerencsétlen?!
A hőbörgést fület siketítő volt. Ilyenkor átkozom a sorsot amiért vakká tett. Mennyire szeretném látni ezeknek a bohócoknak a döbbent arcát. De még nem fejeztem be.- Vakon, koldusbottal fogsz bolyongani a világban, mert száműznek otthonodból! – néma csönd. Elvigyorodtam. Na erre varrj gombot Oidipusz király.

---
-Mindig az a nagy szád. Látod? Most egy életre kitiltottak a palotából...
-Bánom is én. Bohócok. Én mondtam, hogy vannak dolgok, amiket jobb nem tudni.
-Zeusznak inkább féket kellett volna varázsolnia a nyelvedre. Mit érsz a jövőbelátással, ha mindig bajba kevered magad?
Erre inkább nem mondtam semmit. Megtanulhatnám befogni a szám. De elhiheted, hogy egy pillanatát sem bánom az életemnek. Még a vakságot sem. Azt a hét évet sem. Ilyen vagyok. És élvezem. Őszintén élvezem, nem csak azért, mert nincs más választásom. Nem elfogadom a sorsomat, hanem alakítom, és megélem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

görög istenség

⌲ Foglalkozás :
POTUS
⌲ Hozzászólások :
41
⌲ Tartózkodási hely :
Washington D.C.
⌲ Csatlakoztam :
2018. May. 17.

TémanyitásTárgy: Re: Tiresias   Kedd Dec. 11 2018, 01:32

elfogadva
welcome to our family
BTW, imádlak. Ezt csak így, kerek perec, mert ezen nincs mit szépíteni. Gyönyörűen formált karakter, Jeff Goldblumért, mint zsidó user, pluszpontok járnak az én könyvemben. Remélem ezt a lapbéli higroszkóposságod a játéktéren is beveted.
Millió puszi.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Tiresias
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: Tagjaink :: nimfák-
Ugrás: