War, war never changes
Between the waves of the raging sea, echoes of warcries and battle hymns, we march once again into the fray

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Régestelen rég történt ez, három isten úgy döntött leigáznak mindenkit, mi több egymást is. De erre még nem került sor. Odin fiatal volt, és becsvágyó, Zeusz éppen akkor nyerte meg a Titánok Harcát, duzzadt benne a harci szellem, s volt Ré. A kakukktojás. Ő nem akart háborút, viszont az övéit előtérbe helyezve, és hogy ne essen bajuk belement a triumvirátusba. Leigáztak minden más isteneket, akik ellenszegültek kegyetlenül kivégezték, vagy a Tartarosz mélyére száműzték őket, aminek a vezetője nem igazán örül, viszont nem tudott ellenük tenni semmit. Beletörődött a sorsába, végzi a dolgát a mai napig. Így maradtak fent a görögök, a skandinávok, és az egyiptomiak, vértengert hagyva maguk után. Illetve a skandináv isteneknek megvolt a saját bajuk a Ragnarök, ami szintén sok halállal zárult, utána pedig feltámadtak, s folytatták dolgaikat. Ezáltal óvatosabbak lettek, nem keresték a bajt. Egészen mostanáig. Kivételes bajkeverők mindenhol akadnak. 2018-ban járunk, Japán egyik kietlen szigetén, három alak ácsorog a sötétben, az esőben, ami őket nem éri. Újabb triumvirátus született, ám nem a békéért, harcolni akarnak, lelökni a trónról az eddigi főisteneket, pusztulást, káoszt akarnak látni. Amiben a közelgő veszély szintén az ő oldalukat erősíti, Jörmungandr az óriáskígyó felébredt hosszú álmából, testvére Fenrir pedig fel akarja falni a Napot…
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Yesterday at 22:32

Yesterday at 20:18

Yesterday at 11:30

Yesterday at 00:23

Yesterday at 00:09

Szomb. Jan. 19 2019, 19:51

Szomb. Jan. 19 2019, 17:29

Szomb. Jan. 19 2019, 13:38


Share | 
 

 Erick Smith

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Hozzászólások :
2
⌲ Csatlakoztam :
2019. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Erick Smith   Csüt. Jan. 03 2019, 06:44

Erick Smith
Az élet szerencsejáték ha tudod a szabályokat nincs más dolgod mint játszani, persze mindenkinél jobban.
i
Erick Smith/Anterósz (Ant)
kortalan
istenek
Macaulay Culkin
egyedülálló
nem érdekel
saját
Kratosz és Nüx gyermeke a viszontszerelem istene. Az ő feladata összekötni a párokat egy bizonyos vörös fonál segítségével, illetve ő felelős mindenért ami miatt a szerelmet átoknak mondják. Mert a fonál nem csak összefon néha gúzsba is köt és képtelenek vagyunk elszakadni a másiktól bármekkora fájdalmat is okoz.
Ez a fonal látszólag alig vastagabb egy hajszálnál viszont tökéletesen eltéphetetlen, ráadásul a fizikai világban is létezik tehát akár fegyvernek is lehet használni.
Testvéréhez hasonlóan ő is rendelkezik szárnyakkal, de ezek értelem szerűen jóval kisebbek mint Erosé és csakis repülésre valók.  
.

useri információk
A kockák végig gurulnak az asztalon majd hangos koppanással megállnak. Az egész alig tart tovább két másodpercnél, de arra a kis időre mindenki visszatartja a lélegzetét. Hát nem fantasztikus mennyi életet képes meghatározni egyetlen pillanat?           - Hoppá! Úgy tűnik ma szerencsés napom van.-Vetek egy pillantást a kockákra amik természetesen már megint a nekem kedvező számokat adták ki.                                                                                                                      ­- Na akar még valaki fogadni?- Nézek körbe egy elégedett s talán kicsit pimasz mosoly kíséretében mire az asztal köré összegyűlt közel harminc halandó aki ellenem voksolt egyszerre kezdi el szidni édesanyámat. Szegényeknek fogalmuk sem volt kit hívnak ki. Nem szerencsés dolog egy vérprofi ellen játszani márpedig a crapsban évezredek óta én vagyok a legjobb és ezt most szó szerint kell érteni. Már akkor is verhetetlen voltam benne amikor még csak a katonák játszották unaloműzés gyanánt. Igaz a szabályok azóta kicsit megváltoztak, de az elv ugyan az.                                                     -­ Senki? Ugyan már srácok veszíteni tudni kell. Legközelebb ti nyertek. Történhetnek még csodák.-Az utolsó mondatott néma csend követi majd az egész társaság egyszerre és nem mellesleg dühösen fordul felém mint egy lincselésre készülő tömeg.  Mielőtt barmit is tehetnék egy nagydarab fickó galléron ragad. Árad belőle az alkoholszag ami vagy azért van mert otthon sörbe mártózik fürdővíz helyett vagy azért mert a kezében tartott ital már nem az első pohárka. Én inkább az utóbbira voksolnék.
­ - Ne szórakozz velünk öcsi. Az életemre mernék fogadni, hogy megbuheráltad a játékot. - fröcsögi az arcomba bő nyáltenger kíséretében.                        
­ - Az életedre? -A mosoly ismét visszakúszik az arcomra bár most sokkal inkább hasonlít egy prédáját leső ragadozó vicsorára.-lzgalmasan hangzik! Szóval egészen pontosan miben is fogadunk?-
Emberünk pár pillanatig döbbentem bámul maga elé majd szép lassan leereszt a földre.
­ - Arra, hogy fémdarabot rejtettél a kockákba- válaszolja dohányfüstös hangon.
­ Oké, akkor ha már ekkora téttel nyitsz- húzok elő egy bankkártyát úgy tisztességes ha én is felteszek mindent. Ezen a kártyán van az összes pénzem. Kereken kétszázötven millió dollár. Na megfelel?- Szinte hallom ahogy csikorognak az agyában a fogaskerekek. Végül rábólint a dologra.
­ - Oké akkor kezdjük! Ha jól emlékszem volt itt valahol egy mágnes-kezdek kotorászni a batyumban. Pár perc tökölés után sikerül kihalásznom és a kockákkal együtt a markába nyomom. Zsebre  dugott kézzel figyelem ahogy végighúzza a mágnest mind a hat oldalon. Az ujjaim könnyedén simulnak rá a pillangókésemre. Nem történik semmi.
Megcsinálja a másikkal is. Meg mindig semmi.
­- Vesztettél!-
Szerencsétlen ürgének meglepődni sincs ideje. Egy pillanat alatt mögé kerülök majd egy mozdulattal elvágom a torkát. Na így kell elhallgattatni egy kaszinónyi részeg felnőttet. Még azt is tisztán lehet hallani ahogy a test a földre zuhan. Normál körülmények között tartanom kéne a szemtanuktól, de az ilyen illegális klubokban aligha van valaki aki szeretne kapcsolatba kerülni a rendőrséggel.
­-  Öröm volt veletek játszani- szalutálok búcsúzásképpen majd elindulok a hátsó kijárat felé. Amint kilépek az ajtón egy mozdulattal kettétöröm a hamis kártyát és nemes egyszerűséggel köddé válok. Nem teleportálok túl messzire valahol az egyik közeli felhőkarcoló tetején kötök ki és kezdem kipakolni a hátizsákom, hogy helyet tudjak csinálni a nyereményemnek. Van benne minden: amerikai dollár, pár drachma , két dobókocka, egy fél szendvics , pár hamis személyazonosság vészhelyzet esetére és a fonalam egy gombócban. Végül sikerül begyömöszölnöm a bankókat. Dolgomvégeztével levetem az eddig használt húsz év körüli férfi formáját és fáradt sóhaj kíséretében terülök el immár a jól megszokott kilenc éves alakomban. Valahogy mindig is ez volt az a test amiben a legkényelmesebben éreztem magam. A bátyám szerint azért mert gyerekes vagyok. Na persze.
Amióta az eszemet tudom mindig hozzá hasonlítottak.  Ciki ha még a nevedet is valaki más után kapod, hogy még véletlenül se felejdsd el ki vagy. Erósz öccse. Ennyi és semmi több tehát pontosan olyannak kell lennem mint ő. Vagy legalábbis hasonlónak. Meg a jó édes anyjukat!  Sosem akartam utánfutó lenni és mindent meg is tettem azért, hogy még véletlenül se keverjenek össze vele. Szerencsére már alapból elég sokban különböztünk. Például  ő hitt  évezredeken át kitartó „igaz szerelemben” nekem viszont még a gondolattól is felfordult a gyomrom.                                                       Vagy amíg őt szinte minden isten kedvelte addig engem nem győztek átkozni.
Aztán egy nap csakúgy eltűnt. Pontosabban elfogták. Azt hiszem ez volt az első alkalom amikor ténylegesen összedolgoztam anyámmal. Közel száz évig kerestük őt égen-földön, sőt még a föld alatt is, hogy aztán Aphrodité kalitkájában találjunk rá. Persze ettől a dolog nem oldódott meg, még ki is kellett szabadítani. Ez végül sikerült is Nüxnek, de Eros azóta se hajlandó felébredni pedig lassan egy év is eltelt.
Lassan feltápászkodom majd a tető peremére ülve nézek le az alattam elterülő városra. Itt az ideje meglátogatni az én drága bátyámat és persze kideríteni ki tette ezt vele.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Erick Smith
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: félkész lapok-
Ugrás: