Az Istenek Tanács nem olyan régen ült össze, hogy végre megvitassák a Káosz utáni zűrzavart, illetve fényt derítsenek néhány dologra, amit nem tudtak, vagy csak kevesen. Ilyen volt Zeusz halála is, amint megtudták ki is tette néhányan ott hagyták az ülést, mint Hádész, Poszeidón, akik szerint nem Kratoszt illette ez a dicsőség, ahogy az sem tetszett sokaknak, hogy Héra is meghalt Nüx keze által. A titánok is visszakapták az erejüket. Az egyiptomiak sem tétlenkedtek, a főistenüket Rét kivégezték, nem halt meg, sokkal rosszabb érte őt, démonná vált. Nekik is muszáj volt átrendeződniük, ezért lett Ízisz és Ozirisz a főistenük. Fenrir és Jörmungandr becsörtetett a Tanács helyszínére ledobták Frigga és Odin testét, ami maradt belőle, a helyszínen tartózkodó istenek megrökönyödtek, de a skandinávok már fel voltak készülve erre hiszen a Nornáktól megkapták a jóslatot több száz évvel ezelőtt. Baldurt nevezték ki a főistenüknek. A kisebb panteonoknak sikerült területeket kicsikarniuk, Awilix és Kukulkan megkapta Mexikót, helyet kaptak a Tanácsban, ahogy a többi főisten is, így a kelták is lecsillapodtak, valamint az indiaiak is csendben maradtak, ki tudja meddig? Egy biztos, az emberek és istenek a békeidőket élvezik.
log in
welcome back darling
multikapu
Lépj át egy más énedhez!
Név:
Jelszó:
chatbox
at last... drama!
they're here
they are our babies
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég
Tárgy: You want to do what... Hétf. Jan. 20 2020, 00:49
The things i do for love
Még a telefonommal a kezemben teleportálok a feleségem irodájába, és valószínűleg úgy nézek rá, mintha azt jelentette volna be, hogy ki akarja fordítani a bolygót, hogy a Marianna-árok legyen a Mount Everest. Meg akar ölni valakit, ilyesmi sem hagyta még el a száját. Sőt, rengetegszer kaptam szidást azért, amikor megöltem valakit, pedig már megszokhatta volna, hogy ez a munkámmal jár. - Hogy mit akarsz csinálni? -nézek rá tányérnyi szemekkel, egyszerűen nem tudom elhinni. Egy csapat kadétot hagytam ott azzal az ürüggyel, hogy a nejemnek valami baja van, kórházba került, mittudomén, valami hazugságot elböffentettem futtomban aztán már teleportáltam is. Majdhogynem a telefon is kiesett a kezemből. -Édesem, ez, amit te kérsz, azért merőben más, mint az, hogy én megöltem pár...oké, jópár embert. Úgy néz rám, hogy muszáj vagyok helyesbíteni. Na igen, ezekhez a fagyos nézésekhez mindig is értett. De most nem fog megtörni, az a minimum, hogy elmondom ami aggaszt, mert ilyet még tényleg soha nem kért tőlem, és picit meglep, még meg is ijeszt a dolog. Nem hittem volna, hogy egy halandó kölyökért ilyen messzire megy, dehát a gyerekek mindig is szívügye voltak, a sajátjainknak is tökéletes anyja volt. - Nézd édesem...megteszem, mert te kéred, de vigyáznunk kell. A halandók őrült módon ragaszkodnak az ostoba törvényeikhez, így azok szerint kell játszanunk. Tehát, úgy kell eladni a dolgot, mintha az ipse egyszerűen csak eltűnt volna. És azt nehezebb eljátszani, mint hinnéd. A nőnek megmondhatod, de azt ne, hogy te öletted meg, többé nem bízna benned, és mások sem. Meg sem várom a válaszát az agyam máris elkezd kattogni azon, hogy mégis hogyan lehetne elintézni a dolgot. Nincs olyan dolog, amit ne tennék meg az én imádottamnak, és igen, a gyilkosság is közte van, bármilyen meglepő is ez. Ha ő azt kérné, még egy istent is megölnék, vagy akármilyen lényt. Egy halandóval egyszerű dolgom lesz, bár nagyobb szörnyetegek tudnak lenni, mint amennyire az látszik.
Tárgy: Re: You want to do what... Szer. Jan. 29 2020, 16:17
Tudom, hogy őrültnek fog nézni, sosem kértem tőle ilyesmit, sőt a kettőnk közül én vagyok az, aki nagyon nyugodt tud lenni minden helyzetben. Erre tessék, jön egy ilyen család, és elpattan bennem valami. Nagyon sok gyerek nő fel olyan családban, ami nem egészséges, pont ezért tűztem ki most azt a célomnak, hogy segíteni fogok ezeknek a családoknak, így vagy úgy. Néha még a gyerekeimnek is szólok, mert van amikor elég annyi, ha Daeira kicsit sötétebben néz valakire. Most viszont biztos vagyok benne, hogy nem lenne elég, és akkor már inkább én mocskolom be a kezemet, az apjával együtt. - Túl sokat voltál megint a tengeren, admirális uram? El szeretném tüntetni ezt a fickót, legalább egy család lépjen a gyógyulás útjára. Eljött az Arany Évezred, amit annyira vártunk már, kb mióta Zeusz a hatalomra lépett, most viszont, hogy Kratoszék ülnek a főisteni székben érzem, hogy a halandóknak is sokkal jobb élete lehetne. – szusszanok halkan, mert néha végtelenül naiv tudok lenni, viszont szeretnék abban hinni, hogy az aberrált bolondokat a minimálisra sikerül szorítani. Nemcsak mi érdemeljük meg a boldog békeidőket, az emberek is. - Tudom, amit kérek az a mostani törvények szerint egyenlő a gyilkosággal, mert az angolok nem értenek semmihez, törvényhozáshoz biztos nem. De nem is neked kell megtenni csak segíts nekem. – vonom meg a vállamat, ennyi évezred után sikerült kicsit megingatnom a férjemet, sose gondoltam volna én sem, hogy ilyenre vetemedem, de ez van. - Ugyan drágám, ennek az ipsének két dolog elég, hogy ott hagyja a családját, ingyen nők, és pia. Mit gondolsz véletlenül nem lehetne cápatámadás áldozata valamelyik tengeren? A halandók mindig örülnek az ingyen dolognak, és még hajót is tudnánk szerezni, Poszeidónnak annyi van, mint a szemét, nem mintha nekünk panaszkodni kéne, és még a Hínárfejű se olyan szívtelen, hogy nekem nemet mondjon. – mosolyogva nézek fel rá, majd csókot nyomok az arcára.
