Aibell

Ujjaimon vöröslik a vér, az én vérem, szisszenve nyúlok a szememhez, ennek bizony nyoma marad. De így jár aki rosszkor van rossz helyen, és most ott voltam. Mosolyogva nézek a másik isteni ivadékra, félisten, csupán szerencséje volt az isteni fegyverével. Arra nem számított, hogy lesikítom a fejét, szó szerint, sőt láttam a rettegést a szemében, amikor meglátta a banshee-t. Szerintem ezzel az alakommal sincs semmi probléma.
Upsz, megöltem a falusiakat, végig is nézek magamon, a fehér ruhám inkább vérvörös. Előfordul az ilyen. Jókedvűen megyek vissza az erdő mélyére, anya biztosan vár rám. Maximum kicsit leszid, mert megsebesültem, látná a másik fickót, ami maradt belőle.

A hárfámon játszom, fel sem tűnik, hogy a Greensleevest játszom, nem azért játszom mert most kedvem van, hanem mert sokan fognak meghalni. Érzem a rettegésüket, de feltették az életüket, hogy felszabadítják magukat az angolok ellen. Nem most fog eljönni ennek az ideje, viszont sokáig emlékezni fognak ezekre az emberekre, azt hiszem ez a lényeg. Magamon érzek egy igen dühös istennő tekintetet, udvariasan pukedlizek felé, végül eltűnök a szeme elől. Megtiszteltetésnek is vehetné, hogy az ő dalát játszom. Nem vagyok valami jártas az érzelmekben, úgyhogy nem érdekel miért haragszik rám.

A mai napon fellépésem van, talán senki nem fog meghalni, ha kimegy a teremből miután vége a koncertnek. Remélem, hogy anya eljön, és végre azzal a hírrel fogad majd, hogy apám is előkerült. Itt lenne már az ideje megismerni. Jó pár száz, sőt ezer is eltelt, nem mehetett le a térképről. A Greensleevest se játszom ma kivételesen, pedig tudom, hogy erre várnak a halandók, mindig ez a zárószólóm, ma kicsit vidámabb dalt kaptak. A Song from a Secret Gardenből amúgy is az egyik személyes kedvencem. Mosolyogva hajolok meg a közönségnek, anya nem egyedül jött, kíváncsi vagyok, hogy sikerült rávenni Agronát arra, hogy hárfát hallgasson, Morriganből hamarabb kinézhető az ilyen műfaj.
- Anya! Remélem jó hírrel jöttél, és megtaláltátok egymást apámmal. Ma jó kedvem van, nem igazán szeretnék senkit a halálba küldeni. – pillantok rá hatalmas szemekkel.