Claw our way up their system
Repeating simple phrases, someone holy insisted, I want the markings made on my skin to mean something to me again

HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
welcome
we are ancients' haven

Az istenek évszázadok óta békében élnek egymással. Nem volt ez mindig így, mielőtt 1220-ban az Istenek Tanácsa létrejött volna, a görög istenek gyakran piszkálták, csatáztak a skandináv istenekkel, az egyiptomiak próbáltak ebből kimaradni, ám Széth úgy gondolta, hogy remek alkalom átvenni a hatalmat, az összes isten felett. Ebben volt társa is, a csalás istene Loki, valamint Árész, mert az utóbbi kedvelte a vérengzést, az pedig hatalmas pusztítással járt volna, ha a három hatalom egymásnak feszül. Ám az egyiptomi isten türelmetlensége miatt hamarabb mért csapást a tanácskozókra, mint az eltervezett időpont. El is bukott a kísérlete, hogy megöli a Tanács fejeit. Persze, a cinkostársait is bemártotta, Árész büntetése hasonló lett, mint Prométheuszé, csak a háborúmániást a világ leghidegebb pontjához láncolták, Héphaisztosz nagyon élvezte a dolgot. Széthet megfosztották a hatalmától, csupán a halhatatlansága maradt meg, egészen addig, amíg be nem bizonyítja, hogy méltó a visszakapására. A triumvirátusból a legjobban Loki járt, vele nem tettek semmit, egyszerűen nem tudták rábizonyítani, hogy valóban benne lett volna a keze az összeesküvésben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy megúszta, lehetséges, a két másik isten bosszút forral ellene. Szerencsére a főistenek megegyeztek abban, hogy hol telepednek le. Szétosztották maguk között a világot, sőt az Alvilágban is sikerült megegyezésre jutni. Azóta a béke tartós, vannak rebellisek, akik próbálják a szárnyukat bontogatni, rendszerint le is törik nekik.
log in
welcome back darling

Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
multikapu
Lépj át egy más énedhez!

Név:

Jelszó:



chatbox
at last... drama!

they're here
they are our babies

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (44 fő) Pént. Márc. 03 2017, 20:52-kor volt itt.
last posts
did you get one?

Szomb. Feb. 17 2018, 21:15

Pént. Feb. 16 2018, 23:37

Szer. Feb. 14 2018, 22:22

Vendég
Szomb. Feb. 03 2018, 19:47

Kedd Jan. 30 2018, 21:50

Kedd Jan. 30 2018, 20:47

Kedd Jan. 30 2018, 20:37

Kedd Jan. 30 2018, 18:49

Hétf. Jan. 29 2018, 16:24


Share | 
 

 Siniša Cvijanović

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

⌲ Foglalkozás :
idegen vezető
⌲ Hozzászólások :
1
⌲ Tartózkodási hely :
Washington
⌲ Csatlakoztam :
2017. Oct. 23.

TémanyitásTárgy: Siniša Cvijanović    Hétf. Okt. 23 2017, 12:32

Siniša Cvijanović
Az emberek fel sem fogják, hogy mit jelent az, hogy : örökké.
Sin – Uroborosz
az angol tudósok sem tudják
Legendás lények
Matvey Lykov
egyedülálló
hetero
saját
Halhatatlanság...vagyis ez így teljesen nem igaz, hiszen meg lehet engem is ölni, csak mindig visszakerülök pár pillanat után az élők közé. Én vagyok az örök körforgás és folyamatos megújolás jelképe. Paradoxon lenne,ha pont nekem lenne végem. Viszont ez a röpke pár percek miatt az emlékezetem egyre rosszabbá és rosszabbá válik. Minden halál után egyre kevesebb dologra emlékszem.
Továbbá képes vagyok átváltozni egy méretes sárkánnyá, és a tűz okádás sem áll messze tőlem. Ám ezt a képességemet az elmúlt 800 évben inkább mellőzöm egy bizonyos kiegyezés miatt, amit a Istenek Tanácsával kötöttem.


REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG, REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG,REPÜLÉS

Most sötét van, de nem csak szimplán sötét. Sötét erre az állapotra nem lenne elég kifejeződő. Ez több, mint sötétség. Olyan mintha a fény legkisebb megnyilvánulását is a feketeség pillanatok alatt magába tömné és nem engedné el soha többé. Minden rezeg körülöttem, mintha menekülni akarnának. Hangnak semmi nyoma nincsen, még a saját szívverésemet sem hallom.. Hangtalan, zavaros, sötétség. Pont mint a múltam. Nem a sötétségből érkeztem, ezt tudom. De számomra azok az idők pont ilyenek. Emlékeznem kéne. Hagynom kéne, hogy elmeneküljenek azok, amik elakarnak, de nem tehetem. Én tartom őket bent egy palackban, amit a kezemmel erősen szorítok. Egyre jobban rezeg a kezemben, és én egyre inkább akarnám kinyitni. Mi lehet benne? Talán megtudhatnám, hogy honnan jöttem. Nekem nincsen se anyám, se apám, sőt még őseim se. Vagy talán még is vannak, de én már nem emlékszem rájuk. A kezem már nyúlik a zárhoz, hogy magamra szabadítsam az igazságot, mikor meghallok egy halk neszt.

REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG, REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG,REPÜLÉS

A halk neszből lassan pusmogás, majd beszéd lesz. Egyre több és több személy beszél. Nem tudom, hogy miről, de mintha nekem akarnának mondani valamit. Hirtelen a hangok személyekké formálódnak, ezer és ezer személlyé, de egyiknek sem látom az arcát. Mind csak fehér sziluett a sötét háttéren. A hangjuk újra elkezd erősödni, mintha már már kiabálnának.Vagy talán éljeneznek? Nem tudom eldönteni, hogy melyik. Harag vagy áhítat? Olyan közel állnak egymáshoz. Én pedig erősödök. Érzem. Egyre nagyobb és nagyobb vagyok. A palack a kezemben már csak egy kis por szemcse, és én már nem is foglalkozok vele. Csak az emberek hangjára figyelek. Zene füleimnek minden pillanat ebben a zord világban. De mondjátok csak ez a valóság, vagy csak hallucinálok? Talán volt egy idő, még mielőtt a világ olyan lett amilyen, mikor megkaptam ezt az istenítést, és nem csak egy jelkép voltam pár kőfaragványon. Vagy talán csak én képzelem bele a sötétségbe, hogy ne legyen annyira egyedül.

REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG, REPÜLÉS, HIDEG, SÖTÉTSÉG,REPÜLÉS

A tömegből végre valaki kilép és hozzám ér. Csak most tudatosul bennem, hogy a hangok okozói tényleg itt vannak. Ha fizikálisan megtudnak érinteni, akkor biztosan a valóságban vagyok. Érzem, ahogy a kezét az arcomra rakja és rögtön elkezdek közeledni felé. Mintha a testemet nem is én irányítanám, hanem egy külső, sokkal nagyobb erő. Csók lett belőle. Meleg, akár a nyári napfény. Lassan már már forró, mint a tűz. Ajkaink még mindig összeérnek, és a forróság a testemből árad át belé. Majd hirtelen jön a jéghidegség és mindennek egy pillanat alatt vége lesz. A hangok lassan húzódnak vissza a sötétségbe. Újra egyedül vagyok kezemben egy halott testtel, aminek súlyát gyenge karommal sem tudom tartani. Én tettem ezt vele? Összeesek, de még mindig szorítom a testet, majd hirtelen a mellkasomnál egy erős szúrást érzek, és bennem is kezd szétáradni a hideg. De nem olyan, mint amilyen nála volt. Az váratlan volt és egy pillanat alatt történt meg. Ez most lassan kúszik bennem sejtről sejtre. Kiesik a kezemből a kedvesem teste, majd a földre borulok, mint egy lehulló levél.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Siniša Cvijanović
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ancients' Haven :: Karakter részleg :: félkész lapok-
Ugrás: