Father, I need you, more than ever

Every son quotes his father, in words and in deeds.

Héphaisztosz & Epimetheus

Kihez fordulhat az ember válság idején, ha nem az apjához. Ahhoz, aki mindig ott volt, ha szüksége volt egy jó tanácsra vagy egy emberesebb pofonra. A válság ugyan elhárult, de úgy érzem, jobb ha szólok apámnak. Folyton aggódnak értem mióta elveszítettem a feleségemet, bár tudják nagyon jól, hogy túl nagy ökörségre úgyse adnám a fejem. Én nem a testvérem vagyok, a marhaságok művelésében ő a nagy zseni. Olyannyira, hogy azóta is ott lengedez a szélben a hegyen, és nap mint nap haverkodik a madárral. Magának kereste, ő főzte, hát akkor egye is meg. Én nem segítettem neki, mégis én húztam a rövidebbet. Zeusz kegyetlen tud lenni, hogy megadta nekem a legnagyobb csodát, ami valaha is érhetett, hogy aztán elvegye őt tőlem.
De most, hogy újra itt van, felszálltak a sötét felhők. Igazából ezt akarom megbeszélni apámmal, és azt, hogy hogyan tovább. Káosz pusztítása után össze kell szednünk magunkat, talán még egy kicsit erősebbek is lehetünk, főleg most, hogy Zeusz halott. Sok panteon van, aki ellenünk lázad, és nem örülnék neki, ha azt látnám életemben utoljára, hogy Agrona, az a kis vérszomjas dög módszeresen metszi le a fejem a testemről.
Ahogy apámék háza elé érek, kicsit azért megnyugszom. Hogy tudom, minden rendben lesz, együtt átvészelünk mindent. Az mondjuk szép nagy koppanás lesz, ha kiderül, hogy apa nincs is itthon, de azért elfordítom a kulcsomat a zárban, és belépek. Szívemben még ott zakatol a pillanat, amikor megláttam Pandorát, és szívem szerint vissza rohannék hozzá, de ő most pihen a kutyák társaságában.
- Helló! -köszönök be jó hangosan előre- Epimétheusz vagyok! Apus, ha itthon vagy, szeretnék veled beszélni!