Indiai mitológia

India autentikus ősi vallása, amit brahmanizmusnak is neveznek. Folyamatosan formálódó vallás, a mai napig több millió követőt számlál. Abban különbözik a többi vallástól, hogy nincs meghatározott szent-írás gyűjteménye, sem pedig alapítója, vagy állandó panteonja. Dogma mentes, és nagyfokú toleranciát mutató vallás, nem akar téríteni. Megnyilvánulhat népi vallásosságban, az otthon végzett egyszerű rítusokban, de bonyolult papi szertartásrendszerrel rendelkezik. Minden istennek több templomot építettek valamint szent állatokat tartanak számon, amelyeket tilos bántani, vagy bármilyen módon megzavarni.
A hinduk vallásukat a „szanátana dharma” névvel jelölik, ami egyetemes, vagy örök rendet jelent. Így a vallás nem filozófiai kérdés, hanem a folyamatos törekvés arra, hogy az életüket összhangba hozzák ezzel a renddel, és olyan jó életet éljenek, amennyire ez csak lehetséges. Nem hisznek a halál utáni végleges megváltásban, mennyben és pokolban, a hindu világnézetben az élet után egy új következik. Éppen ezért igyekeznek minél jobb emberek, lenni, hogy haláluk után egy jobb életbe születhessenek újjá, a lélekvándorlásnak köszönhetően. Hisznek továbbá abban, hogy életüket a karma befolyásolja, tehát minden tett vissza száll rájuk, a jó is és a rossz is egyaránt.
Isteneik az emberekhez hasonlóak, és gyakran járnak emberi alakban a Földön. Mindennek megvan a saját istene, bár a legtöbb ilyen isten csupán apró feladatot lát el, és ereje is elhanyagolható. Főbb isteneiknek templomokat emelnek, és rendszeresen imádkoznak a közbenjárásukért.

A Nagy Csata előtt ezeknek az isteneknek hatalmas befolyásuk volt. Mégsem bizonyultak elég erősnek a skandináv istenekkel szemben, így vissza szorultak saját hazájukba. Most azonban lassan újra erőre kapnak, és a bosszút tervezgetik. Talán hamarosan felvirrad az ő napjuk, és új világrend születik.