Kelta mitológia

A kelták nagyon vallásosak voltak és hittek a reinkarnációban, a lélekvándorlásban. Nem hittek a halál utáni büntetésben. A kelta panteon elsődleges fontosságú női istenségeket is számba vett, a háború istennőitől az anyaisteneken át az uralkodó istennőkig. Az Isten/nő három aspektusában is hittek, egy isten három arcában. A druidák tanításai nagyon egyszerűen összegezhetőek: kövesd az isteneket, légy erős, bátor és ne tégy rosszat. Az emberáldozatok késsel, égetéssel vagy vízbefullasztással elfogadottak voltak. Úgy hitték életet életért cserébe. Általában, akiket megöltek hadifoglyok vagy bűnözők voltak. Ezt a gyakorlatot sokan űzték Írországban és Britanniában. A nők egyenlők voltak a férfiakkal és épp oly erőt birtokoltak. A papnőket meglehetősen tisztelték. A papnők álomba ringatták a haldoklókat, foglalkoztak varázslattal és bűbájokkal, próféciákkal, gyógyítással, stb. Ismerték a szavak, kövek és növények erejét. A ligetük központi helyén egy üst, tál vagy tó helyezkedett el. Az átkok a nőkkel való rossz bánásmód miatt történtek. A vörös hajú nőket szentként tisztelték,mert a hajszínűk a vérre emlékeztetett. Manapság egy maroknyi druida, papnő él az egyik ligetben, amit jól elretettek a halandók szemei elől, így előfordul emberáldozat.

Aztán történt a Nagy Csata, amikor a három nagy panteon összefogott a többi ellen, hogy leigázzák a többit. A kelták se maradtak ki, a görög istennekkel csatáztak főleg, a másik kettő csak támogató volt. Éppen ezért szeretnék az ő bukásukat látni, talán most el is jött az idő.

Forrás