Sang Kwang Min

Sokáig tartott míg Yun Hye megadta nekem magát, mármint annyira nem, de számomra tényleg ez volt, életem leghosszabb ideje, mert amint megláttam szerelembe is estem. Úgyhogy rohantam is a szüleihez, amint megkaptam tőle, hogy mikor vehetem el. Szerencsére a szülőktől is megkaptam mindent. Már csak a császárt kellett hozzá megölni, amit meg is hagytam neki egyébként, hölgyeké az elsőbbség. Szerelmes vagyok ebbe a nőbe nagyon is, szusszanva nézem végig, ahogy a halott császár holtteste a fölre hullik. Nem is várakoztatom tovább derekára fonom a karjaim, aztán a hatalmas ágyba is kerülünk. Nem mindennap kerülhetünk császári ágyba, megadjuk a módját. Egyébként is ő adta nekem az engedélyt, amit jól ki is használok, most már tényleg a feleségem lesz napokon belül.

Néha kérvényt kell benyújtanom Yun Hyenek, hogy üljön a fenekén, mert már nem kéne hét hónaposan ugrálnia. Harminc plusz gyerek után nem is csodálkozom rajta, hogy milyen várandósan, viszont legalább hallgatott rám most is. Úgyis megkap tőlem mindent, mert végre Ako is szembenéz a bátyámmal, ami miatt mindenki is tombolni fog, főleg én. Legalább nem megyek így a feleségem agyára mert mi meg turnézunk, néha még most is aggódó kispapa vagyok. Most viszont nem a dobolásukat küldöm el a szívszerelmemnek, hanem azt, ahogy Ye Jun lerohanja a kicsi fiát a müzlije miatt. Ran meg Sun Jin természetesen el vannak varázsolva, észre se veszik eme remek mutatványt. Körülbelül két perc röhögés után tudom elmondani, hogy mi történt, de legalább felhívott és hallottam a hangját, ha már nem alhatok vele.

Ha ennyi gyereke van valakinek, mint nekünk, akkor a bébicsőszködés sima ügy, koncert ideje alatt muszáj, hogy valaki vigyázzon a legkisebb hercegnőre. Még nem való neki a koncert, mondjuk mire felnő annyira, hogy hozható legyen biztos más lesz már munkám. Nem zenélhetek örökké, ezt Eun Ha is tudja. Nem is állok a bátyám meg Sun Jin mellé, még a végén eltaknyolnék a nyálözönben amit hagynak maguk körül. Büszkén vigyorgok csak a nejemre, szinte ragyog a színpadon, hiányzott már neki, azért is ilyen túlmozgásos a színpadon. A fiúkon meg röhögök, végül hozzájuk vágok egy-egy zsebkendőt, töröljék le a szájuk szélét. Annyira nem élvezték a poént, mint én.

Volt néhány arc, akiknek meglepetést okoztunk Yun Hye-vel, oké nem vertük nagy dobra anno, hogy megházasodtunk, némelyik testvéremnek se szóltam, amúgy is szét voltunk széledve egy ideig, miután Eun Ha összeszedett minket nem kérdezősködtek. De jelenleg Seung Hye élvezheti az összes létező figyelmemet, mint apa. Aztán majd kiderül, előbb még egy kutyát kell szereznem, természetesen neki, nem nekem. Kuncogva adom át Akonak a húgát, mindig örülnek a nagyobbak, ha van egy kisebb akit nyúzni tudnak, és fordítva is igaz.
- Hm…Ebből még gyerek is lehet. Ha valaki képes Amaterasu tökéletesnek hitt tervébe, az Sun Jin. – hümmögök kicsikét, és elröhögöm magam ahogy taslit kap a gyerek az anyjától.